Az informatikát és a hazai informatikusokat ünnepelte a Neumann Társaság
Hatvanhat évvel ezelőtt, 1959. január 21-én mutatták be a magyar sajtónak a Neumann-elvek alapján működő első magyar elektronikus számítógépet, a szobányi méretű M-3-at. E nappal kezdődött a magyar számítástudomány története. A jeles évforduló alkalmából a több mint hat évtizedes múltra visszatekintő Neumann János Számítógéptudományi Társaság egy sor aktuális technológiai téma köré szervezett konferenciát az Óbudai Egyetemen.
Prof. Dr. Kovács Levente, a Neumann Társaság múlt év végén megválasztott új elnöke, az Óbudai Egyetem rektora ezúttal is hangsúlyozta: örömére szolgál, hogy egy olyan jól működő szervezet irányítását vette át, amely az elmúlt több mint hat évtizedben sokat tett az informatika meghonosításáért, az örökség méltó megőrzéséért Magyarországon, egyúttal a Társaság tagjai a digitális készségek általános elterjesztésében is jeleskedtek.
Hozzátette: a jövőben szeretné tovább erősíteni a Neumann Társaság brandjét, építkezve az ICDL képzési rendszer és az informatikai tehetséggondozás által biztosított stabil alapokra, továbbá szándékuk, hogy a nemzetközi tudományos életben is a névadó, Neumann János elismertségének megfelelő pozíciót foglaljon el a szervezet. Ezek a hangsúlyos célok különösen jelentőssé teszik a Magyar Informatika Napjának ünneplését, ugyanis a szervezet tervei egyszerre célozzák az innovációt és az örökség megőrzését, a múlt és a jelen közötti hidat megtestesítve, a hagyományok megőrzése mellett az informatika fejlődésére és az új technológiai kihívásokra ráirányítva a figyelmet.
Az NJSZT az örökség-megőrzés jegyében fejleszti virtuális múzeumát, adatbázisát és ezért tartja fenn szegedi állandó kiállítását, ahol az M-3 néhány megmaradt alkatrésze is látható – mondta. Kitért arra, hogy az évfordulón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen ünnepelnek. „Azt szeretnénk, hogy a magyar informatika napja ne csak a múlt büszkeségre okot adó személyeiről és alkotásairól szóljon, hanem ünnepeljük együtt a magyar informatikát és a magyar informatikusokat” – fogalmazott.
A magyar informatika napjáról szóló kezdeményezést 2022-ben indította el a társaság – mondta el Képes Gábor, az NJSZT ügyvezetője. Szintén emlékeztetett: az apropó, hogy 1959. január 21-én jelent meg sajtóhír az Esti Hírlapban az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógépről, a Magyar Tudományos Akadémia kibernetikai kutatócsoportja által létrehozott M-3-ról. A gép elkészülésének és működésbe állításának idejétől számítják a magyar informatika megszületését. Hozzátette: nagyszerű üzenet, hogy a felsőoktatási szférának ilyen fontos a magyar informatika és informatikusok ünneplése. A Társaság ügyvezetője bemutatta az M-3 gépet ismertető forrásokat is, valamint diákja, Illés Nikolasz készülő emulátorát.
Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora elmondta, hogy a 66 évvel ezelőtt megépített első magyar elektronikus számítógép híven tükrözi mindazt az innovációt és tudományos teljesítményt, amelyet a magyar informatika képvisel. Az akkori gép forradalmasította a tudományos életet. Az informatika világa folyamatosan fejlődik, az élet minden szegletét behálózva újabb kihívások elé állítva mindenkit – mondta.
Imre Sándor, a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint Neumann János maradandót alkotott, eredményei változatlanul érvényesek. Magyarországon magas színvonalon képeznek nagy számban informatikusokat, és világszínvonalú vállalatok működnek az országban.
Élénk érdeklődés kísérte Dr. habil. Eigner György, az NJSZT 2024. évi Neumann-díjasa, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja, „Informatika az egészségért – egészségtámogató fejlesztések címmel” tartott előadását, melynek során bemutatta az egyetemen folyó kutatóközpontok munkáját, kiemelkedő innovációit.
Dr. habil. Lovas Róbert, az NJSZT HPC Szakosztályának vezetője, a HUN-REN SZTAKI igazgatóhelyettese az informatika tudományban betöltött szerepéről, a hazai kutatók és ipari szereplők mesterséges intelligenciával történő támogatásáról beszélt.
Szabó Zsanett, Ruzsa Dénes, Dr. Majdik András és Nickmann László, az NJSZT különböző szakosztályait (HPC, Számítógépes Művészet, KÉPAF, HCC, Tehetséggondozás) képviselve, mutatta be a magyar informatika sokszínűségét a retro mikroszámítógéptől a szuperszámítógépig és a mesterséges intelligenciáig, az egészségügy és a tudományos kutatás MI-s támogatásától a computer artig, a 8bit játéktól a katasztrófák túlélésére felkészítő VR-játékon át az algoritmikus gondolkodás játékokon át történő tanításáig.
Az eseményre ketten is eljöttek a 66 éves M-3 elektroncsöves számítógép építői közül. Kardos Kálmán, a „mágnesdobok mestere” és Drasny József, az első magyar számítógépes játék szerzője és a középiskolásokat oktató Központi Kibernetikai Szakkör egyik szakértője.
Az NJSZT 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt szerepet kap az informatikai tehetséggondozás. A nemzetközi bizonyítványt nyújtó ECDL/ICDL vizsgarendszer meghonosítója és működtetője. A szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában található Informatika Történeti Múzeum alapítója és fenntartója.
Hozzátette: a jövőben szeretné tovább erősíteni a Neumann Társaság brandjét, építkezve az ICDL képzési rendszer és az informatikai tehetséggondozás által biztosított stabil alapokra, továbbá szándékuk, hogy a nemzetközi tudományos életben is a névadó, Neumann János elismertségének megfelelő pozíciót foglaljon el a szervezet. Ezek a hangsúlyos célok különösen jelentőssé teszik a Magyar Informatika Napjának ünneplését, ugyanis a szervezet tervei egyszerre célozzák az innovációt és az örökség megőrzését, a múlt és a jelen közötti hidat megtestesítve, a hagyományok megőrzése mellett az informatika fejlődésére és az új technológiai kihívásokra ráirányítva a figyelmet.
Az NJSZT az örökség-megőrzés jegyében fejleszti virtuális múzeumát, adatbázisát és ezért tartja fenn szegedi állandó kiállítását, ahol az M-3 néhány megmaradt alkatrésze is látható – mondta. Kitért arra, hogy az évfordulón a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen ünnepelnek. „Azt szeretnénk, hogy a magyar informatika napja ne csak a múlt büszkeségre okot adó személyeiről és alkotásairól szóljon, hanem ünnepeljük együtt a magyar informatikát és a magyar informatikusokat” – fogalmazott.
A magyar informatika napjáról szóló kezdeményezést 2022-ben indította el a társaság – mondta el Képes Gábor, az NJSZT ügyvezetője. Szintén emlékeztetett: az apropó, hogy 1959. január 21-én jelent meg sajtóhír az Esti Hírlapban az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógépről, a Magyar Tudományos Akadémia kibernetikai kutatócsoportja által létrehozott M-3-ról. A gép elkészülésének és működésbe állításának idejétől számítják a magyar informatika megszületését. Hozzátette: nagyszerű üzenet, hogy a felsőoktatási szférának ilyen fontos a magyar informatika és informatikusok ünneplése. A Társaság ügyvezetője bemutatta az M-3 gépet ismertető forrásokat is, valamint diákja, Illés Nikolasz készülő emulátorát.
Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora elmondta, hogy a 66 évvel ezelőtt megépített első magyar elektronikus számítógép híven tükrözi mindazt az innovációt és tudományos teljesítményt, amelyet a magyar informatika képvisel. Az akkori gép forradalmasította a tudományos életet. Az informatika világa folyamatosan fejlődik, az élet minden szegletét behálózva újabb kihívások elé állítva mindenkit – mondta.
Imre Sándor, a Budapesti Műszaki Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja szerint Neumann János maradandót alkotott, eredményei változatlanul érvényesek. Magyarországon magas színvonalon képeznek nagy számban informatikusokat, és világszínvonalú vállalatok működnek az országban.
Élénk érdeklődés kísérte Dr. habil. Eigner György, az NJSZT 2024. évi Neumann-díjasa, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja, „Informatika az egészségért – egészségtámogató fejlesztések címmel” tartott előadását, melynek során bemutatta az egyetemen folyó kutatóközpontok munkáját, kiemelkedő innovációit.
Dr. habil. Lovas Róbert, az NJSZT HPC Szakosztályának vezetője, a HUN-REN SZTAKI igazgatóhelyettese az informatika tudományban betöltött szerepéről, a hazai kutatók és ipari szereplők mesterséges intelligenciával történő támogatásáról beszélt.
Szabó Zsanett, Ruzsa Dénes, Dr. Majdik András és Nickmann László, az NJSZT különböző szakosztályait (HPC, Számítógépes Művészet, KÉPAF, HCC, Tehetséggondozás) képviselve, mutatta be a magyar informatika sokszínűségét a retro mikroszámítógéptől a szuperszámítógépig és a mesterséges intelligenciáig, az egészségügy és a tudományos kutatás MI-s támogatásától a computer artig, a 8bit játéktól a katasztrófák túlélésére felkészítő VR-játékon át az algoritmikus gondolkodás játékokon át történő tanításáig.
Az eseményre ketten is eljöttek a 66 éves M-3 elektroncsöves számítógép építői közül. Kardos Kálmán, a „mágnesdobok mestere” és Drasny József, az első magyar számítógépes játék szerzője és a középiskolásokat oktató Központi Kibernetikai Szakkör egyik szakértője.
Az NJSZT 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt szerepet kap az informatikai tehetséggondozás. A nemzetközi bizonyítványt nyújtó ECDL/ICDL vizsgarendszer meghonosítója és működtetője. A szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában található Informatika Történeti Múzeum alapítója és fenntartója.
