Gábor Dénes-díjasok az egyetemen

A természettudományok terén elért legújabb eredmények, azok hasznosítási lehetőségei és társadalmi hatása a mindennapi életünkre – e témakörök állnak a Gábor Dénes-díjasok Klubjának előadássorozatai középpontjában, melynek az Óbudai Egyetemen ad otthont. Az első rendezvényen a holográfia fejlődéséről tudhattak meg többet a tudományok iránt érdeklődők.

A klub szervezésében havonta tartanak majd előadásokat a tudomány legújabb vívmányairól, mindezt közérthető, népszerű, de tudományos alapokon nyugvó formában. A rendezvényeken az előadók többnyire Gábor Dénes-díjazottak, illetve az adott témakör elismert szakemberei. Koncepciójuk szerint bemutatják a holisztikus szemléletmódot, a multidiszciplináris gondolkodást, miszerint felfedezhetőek a kapcsolódási pontok az adott szakterület - legyen az vegyészet, villamosság, gyógyszerkutatás - és a társadalomtudomány között.

Az első rendezvényt „A holográfia fejlődése Gábor Dénes után” címmel tartották meg. A résztvevők megtudhatták, mi is pontosan a holográfia, és hogy milyen új területeken hasznosítják.



Dr. Haidegger Tamás, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója köszöntötte a résztvevőket. Reményét fejezte ki, hogy az előadásokra egyre több, a tudományok iránt érdeklődő hallgató látogat majd el.



Dr. Koppa Pál Gábor Dénes-díjas egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézetének munkatársa és Sarkadi Tamás, a BME Atomfizika Tanszékékének egyetemi docense „A holográfia mai szemmel - „cherchez la phase” címmel tartott előadást.



Előadásuk vezérfonala Gábor Dénes korszakalkotó felismerése volt, mely szerint egy fényhullám amplitúdója, frekvenciája és terjedési iránya mellett a fázisa is érzékelhető és hologram formájában rögzíthető. A fázis érzékelése, manipulálása és rekonstrukciója szó szerint új dimenziókat nyitott a méréstechnika, a mikroszkópia, a képmegjelenítés és a biztonságtechnika területén. Az előadásban néhány korszerű alkalmazás példáján keresztül mutatták be a holografikus elv működését, és annak hatását a mai tudományra és technológiára.

A szakmai előadásokat egy rövid társadalomtudományi értekezés követte. Kiss Máté, az ELTE Kulturális Antropológia Tanszékének egyetemi tanársegéde arról beszélt, mit és hogyan látunk egyes kultúrákban? Milyen különbségek tapasztalhatók a világ érzékelésében egyes csoportok között? A klasszikus kulturális antropológiai kérdésekre számos különféle példát hozott, majd az antropológiai módszertan alapvetésének számító terepmunka során alkalmazott képrögzítési technikák morális dilemmáin, kérdésfelvetésein, vitatott praxisain keresztül mutatta be a tudományetikai megfontolások és technológiai újítások összekapcsolódásának egy-egy mozzanatát.

A kulturális antropológiát művelők között egyértelműnek tűnik a megállapítás, hogy csoportonként, kultúránként mást és másképp látunk. A diszciplína egyik klasszikus példája, hogy afrikai szarvasmarhatartó törzsek akár huszonvalahány, vagy még több különféle színárnylatot tudnak megkülönböztetni jószágaikon. Az alaptétel, hogy kulturálisan is meghatározott mit vagyunk képesek észlelni, érzékelni, értelemszerűen befolyásolhatja hozzáállásunkat a holográfia technológiájához s egyéb új képalkotó módszerekhez is.



Az előadások után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel az előadóknak az elhangzottakkal kapcsolatban.



A következő előadások témái:

A hidrogén, mint energiaforrás

Mesterséges intelligencia és az emberi agy versenye

Mesterséges beszéd alkalmazási területei

Az orvosi diagnosztika legújabb eredményei

Mesterséges geotermikus energia

Az előadásokat minden hónap utolsó csütörtökén tartják 17.00 órai kezdettel, az Óbudai Egyetem Bécsi úti székhelyén, az F09-es teremben. A díjmentes előadásokra a gabor.denes.klub@gmail.com e-mail címen lehet jelentkezni.
Frissítve: 2023.02.24.

Legfrissebb cikkek