Az elmúlt két évtizedben az egyetemi teljesítmény kommunikációjának világszerte népszerű formáivá váltak a különféle egyetemi rangsorok. Segítenek a tájékozódásban, de nemcsak a választás előtt álló fiatalok, illetve a munkaadók vagy éppen a döntéshozók számára fontosak, hanem olyan zsinórmértéket is jelentenek, amelyek mentén a felsőoktatási intézmények fejlesztéseket, közép- és hosszú távú stratégiákat építhetnek ki.



Prof. Dr. Kovács Levente az Óbudai Egyetem modellváltása kapcsán arról is beszélt, hogy az intézmény hosszú távú finanszírozási szerződésének kiemelt indikátora a nemzetközi rangsorokban való előrelépés. Ennek kapcsán a rektor elmondta, hogy a világ legjobb 1200 felsőoktatási intézménye között kapott ismét helyet az Óbudai Egyetem a Times Higher Education (THE) 2023-as ranglistáján. A tizenhárom hazai intézmény között a negyedik helyet megszerző Óbudai Egyetem idén is a legjobb műszaki egyetemként került az 1001-1200 közötti tartományba – tette hozzá Prof. Dr. Kovács Levente. A tárgyterületeken ennél is jobb eredményt ért el az intézmény: informatikai és műszaki területen a legjobb magyar egyetemként rangsorolta a THE.



Az Óbudai Egyetem elkötelezett a felsőoktatási kiválóság fejlesztése iránt, így különböző projektek valósultak meg a rangsorolás, nemzetköziesedés, szervezeti kultúra, készségfejlesztés, benchmarking, státuszkutatás területén. A megfelelő infrastruktúra biztosítása mellett megtettük a szükséges lépéseket, hogy ezeken a területeken szakértőket alkalmazzunk, hogy megfeleljen a legújabb globális kiválósági elvárásoknak. Az Óbudai Egyetem arra is törekszik, hogy a megnevezett területeken szerzett tapasztalatokat megossza, és a régió fejlődésére használja fel. Hisszük, hogy a rangsorolás végül is nem verseny műfaj, hanem együttműködésről és fejlődésről szól, ami lehetetlen egymástól való tanulás, tudás és legjobb gyakorlatok megosztása nélkül.

V4 University Visibility projekt



Az Óbudai Egyetem sokat tett azért, hogy a hazai műszaki felsőoktatás meghatározó intézményévé váljon, és azért is, hogy az elvégzett munka eredménye nemzetközi szinten is láthatóvá váljon. A V4 University Visibility projektben nyolc egyetem vesz részt: Magyarországot az Óbudai Egyetem mellett a Pécsi Tudományegyetem, Csehországot a Zlíni Tomas Bata Egyetem, Szlovákiát a Pozsonyi és a Kassai Műszaki Egyetem, Lengyelországot pedig a Varsói és Wrocławi Műszaki Egyetem, valamint a Poznańi Egyetem képviseli – közölte Prof. Dr. Gulácsi László, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyettese. A projekt célja, hogy segítse a döntéshozókat, a felsőoktatási szakembereket, a hallgatókat, valamint a szülőket a döntéshozatalban, a stratégiák kialakításában vagy a cselekvésben.

Nicolas Cletz, a THE regionális igazgatója előadásában a közép-kelet-európai országok egyetemeinek teljesítményét bemutatva  a közös problémák azonosításának fontosságára és a lehetséges kitörési pontok megtalálására világított rá. Nicolas Cletz a THE módszertanának bevezetés előtt álló változtatásiról is tájékoztatást adott.



A konferencia előadásai sorra vették hazánk, Szlovákia, Lengyelország és Csehország egyetemeinek jellemzőit. A nemzetközi rangsorokban a legtöbb közép-európai egyetem az 1000 fölötti tartományba tartozik, és a legtöbb esetben pontos pozíciójukat nehéz meghatározni. A V4 University Visibility projekt célja, hogy ezen egyetemek jellemzőit vizsgálva segítsék a közép-európai egyetemek „láthatóbbá tételét”, és hogy betekintést nyújtson a témát érintő kihívásokba és lehetőségekbe a projektpartnerek, a Times Higher Education és az Elsevier szakértőivel.

Az előadásokból kiderült, hogy az együttműködés fontos területe az úgynevezett kiválóságmenedzsment, illetve fel kell térképezni a különböző rangsorhelyezések javításának lehetőségeit.

 

A nemzetközi egyetemi rangsorok társadalmi, kulturális és gazdasági meghatározottságáról beszélt Dr. Fábri György, az ELTE Pedagógiai és Szociológiai Karának egyetemi docense, a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport (IREG), a végrehajtó bizottság tagja. Mint fogalmazott: a rangsorok összehasonlíthatóvá teszik nemzetközi szinten is a felsőoktatási teljesítményeket, így ösztönzőek tudnak lenni.

Nemzetközi rangsorok

Az első globális egyetemi rangsor – The Academic Ranking of World Universities (ARWU) – 2003-ban jelent meg, amit a sanghaji Jiao Tong Egyetem készített először. Ezt követte 2004-ben a Times Higher Education (THE) és a QS World University Rankings, de emellett több más globális, tematikus vagy egy-egy régiót lefedő lista is létezik. A THE és a QS rangsora a két legkomolyabbnak számító lista az egyetemek életében.