„A tradicionális értékeket ötvözzük a legmodernebb technológiai elvárásokkal” – Interjú Farkas Tibor dékánnal
A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kart a tradíció őrzése és a legaktuálisabb képzések egyaránt jellemzik. A kar dékánja, aki az egyenruhát civil oktatói pozícióra, majd vezetői székre cserélve hozott új lendületet az intézmény működésébe, többek közt a gyakorlatorientált oktatás fontosságáról és arról beszélt, miért nem elég egy mérnöknek, ha csak a mesterséges intelligenciára támaszkodik. Az interjúból kiderül, hogyan válik egy nagy múltú gépészeti kar a jövő védelmi iparának és digitális biztonságának fellegvárává.
Dr. habil. Farkas Tibor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának megbízott dékánja, egyetemi docens. Szakmai pályafutása szorosan összefonódik a katonai műszaki képzéssel: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen diplomázott, ahol később doktori (PhD) fokozatot is szerzett, az Óbudai Egyetemen habilitált 2015-ben. Hosszú évekig szolgált a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, ahol többek között a Katonai Infokommunikáció alapszak felelőseként és a Híradó Tanszék oktatójaként, tanszékvezető helyettesként dolgozott. Kutatási területei közé tartozik a védelmi infokommunikáció, a kiberbiztonság, valamint a válságkezelési rendszerek infokommunikációs támogatása. Széles körű nemzetközi tapasztalattal rendelkezik, kutatóként és vendégoktatóként megfordult többek között az Egyesült Államokban (University of North Georgia) és Franciaországban is. Számos szakmai elismerés birtokosa, többek között a Honvédelmi Miniszter elismerésében és Ludovika emlékgyűrűben is részesült. Jelenleg az Óbudai Egyetemen a Hadiipari mérnöki mesterképzési szak felelőse, és aktívan dolgozik a kar nemzetközi elismertségének növelésén.
- Ön a katonai pályáról érkezett, és viszonylag rövid idő alatt vált az intézmény egyik vezetőjévé. Hogyan élte meg ezt a hirtelen váltást?
- Már egészen fiatal koromban a katonai pálya foglalkoztatott, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen diplomáztam, és ezen a területen dolgoztam csapattisztként, szaktisztként, majd oktatóként az elmúlt évekig. Aktívan részt vettem a közösségi életben és vezető szerepet vállaltam a Hallgatói Önkormányzat munkájában is. Bár egészségügyi okok miatt 2023 decemberében le kellett szerelnem, úgy éreztem, ideje új irányba nyitnom. Eredetileg docensként, kutatási és oktatási tervekkel érkeztem az Óbudai Egyetemre, de az élet úgy hozta, hogy hamarosan oktatási dékánhelyettes, majd a rektor úr döntése alapján a kar vezetője lettem. Az életem nagy részét egyenruhásként éltem le, ahol, ha a vezető kijelölte az irányt, azt tartani kellett. Az egyetemünkön is egy nagyon határozott irányvonalat látok, amelynek eredményei önmagukért beszélnek. Hiszek abban, hogy együtt erősebbek vagyunk, és igyekszem a kollégáim felé is ugyanezt a nyitottságot képviselni.
- Professzor Rajnai Zoltántól vette át a kar vezetését. Mi járult hozzá ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a működés az ő örökségével?
- A rektorhelyettes úrral való együttműködésünk különösen inspiráló számomra, több mint két évtizedes ismeretségünk során mindig is csodáltam kifogyhatatlan ötletgazdagságát. Számos felsőfokú intézményben megfordult a világon, az ott szerzett tapasztalatait pedig itthon is kamatoztatja. A tőle átvett lendület érzékelhető a kollégák és a hallgatók körében is. Számos olyan folyamatot indított el, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeni sikereknek, miközben ő rektorhelyettesként, Prof. Dr. Kovács Levente rektor mellett továbbra is élen jár az intézmény fejlesztésében.
- A Bánki az egyik legerősebb identitással bíró közösség az egyetemen. Miben nyilvánul meg ez a „bánkis” szellem?
- Elsősorban a családias légkörben. Nálunk az oktatók és a hallgatók valódi közösséget alkotnak, ahol mindenki érzi, hogy közös célért dolgozunk. Kifejezetten büszke vagyok a hallgató-központúságunkra, amit a más egyetemekről érkezők is azonnal észrevesznek. A Bánki egy nagy család, ahol a szakma szeretete mindenkit összeköt. Imádom hallgatni, amikor a kollégák még a patinásabb épületrészekről is olyan élvezettel mesélnek, mintha palotáról beszélnének. Büszke bánkisok vagyunk, de elsősorban az Óbudai Egyetem egységéhez tartozunk. Hiszek abban, hogy a struktúrát a feladatokhoz kell igazítani, és nem fordítva. A sokszínűségünk a védjegyünk, legyen szó veteránautó-restaurátorokról vagy a nemzetközi sikereket elérő Formula-csapatunkról.
- Mennyire fontos a mai világban a digitális jelenlét mellett a személyes kapcsolat és a közösségépítés?
- A fiatalok sokat kommunikálnak online, de a valódi kapocs a személyes jelenlétnél kezdődik. Az én ajtóm mindig nyitva áll a hallgatók előtt, ha kérdésük vagy ötletük van. A közösségépítésre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen a személyes jelenlétnek ereje van. Nagy közösségi tereket alakítunk ki és bevonom a hallgatói önkormányzatot a rendezvények szervezésébe, mert ők értik legjobban a saját generációjuk nyelvét. Az a célunk, hogy a mérnökpalánták úgy menjenek el innen, hogy szerettek bánkisok lenni. Ugyancsak fontos az alumni közösségünk, hiszen sok egykori hallgatónk ül ma multinacionális cégek vezetői székében, de sosem felejtik el, honnan indultak.
- Melyek azok a képzési területek, amelyeket kiemelten fontosnak tart a kar jövője szempontjából és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?
- A gépészmérnöki szak a múltunkból adódóan az egyik leghangsúlyosabb területünk, amely a tervezéstől a gyártáson át az anyagtudományig mindent lefed. Ezzel szorosan összefonódik a mechatronika, amely a gépészetet és az informatikát ötvözi. A másik egyedi lábunk a biztonságtechnikai mérnöki képzés, amely az országban csak nálunk érhető el, a személyi biztonságtól a tűzvédelemig mindent lefedve. A legújabb büszkeségünk a kiberbiztonsági mérnöki szak, ahol hatalmas a túljelentkezés. Látszik, hogy a fiatalok érzik, a jövő biztonsága jelentős részben ma már digitális síkon dől el. Nálunk ezek a területek szétválaszthatatlan egységet alkotnak. A gépészet a mechatronika testvére, a kiberbiztonság pedig mára minden területet átsző.
- Említette az egyedülálló hadiipari mérnöki képzést is. Mit kell tudni erről a speciális irányról?
- Ez a mesterképzés valódi kuriózum. Olyan szakemberekre van szükségünk, akik képesek a modern technikai eszközök, például a drónok tervezésére és gyártására, hiszen a jelen konfliktusai megmutatták ezek hatékonyságát. A képzés rendkívül gyakorlatorientált, a végzősök tíz hetet töltenek a védelmi iparban valós feladatokon dolgozva, legyen szó tűzoltó gépjárművek fejlesztéséről, lőszerek 3D tervezéséről vagy gázálarcok teszteléséhez szükséges berendezések tervezéséről. Ez a lehetőség minden mérnök előtt nyitott és bár a szak még csak egyéves, szorosan együttműködünk az ipari szereplőkkel és katonai gyakorlatokra is visszük a hallgatókat. Békeidőben is szükség van erre a tudásra, például a katasztrófavédelem speciális eszközeihez.
- Mennyire látja kritikusnak a gyakorlati készségek szerepét a mai elmélet-központú világban, és hogyan jelenik meg ebben a modern technológia, például a mesterséges intelligencia?
- Egy jó gépészmérnök csak akkor válik igazi szakemberré, ha közvetlenül tapasztalja meg a gyártási folyamatokat. Nálunk a műhelyben a hallgatók konkrét fizikai feladatokat kapnak. Meg kell fogniuk az anyagot, érteniük kell a kivitelezést. Ami a mesterséges intelligenciát illeti, sokan félnek tőle, én azonban azt gondolom, ez is csak egy újabb eszköz, amelynek kezelését folyamatosan tanulnunk kell. Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor megjelentek az első számítógépek, az emberek megijedtek, hogy elveszítik a munkájukat, azonban mégis gyorsan felismerték, hogy meg kell tanulniuk a használatát, és akkor továbbra is szükség lesz rájuk, sőt csak segítségükre lesz. Én is használom a napi munkám során, hiszen felgyorsítja a feladatokat. A lényeg, hogy ne az M.I. uraljon minket, hanem mi használjuk azt az agyunk tehermentesítésére. A technológia elképesztő sebességgel fejlődik, a mi feladatunk, hogy biztosítsuk hozzá a naprakész tudást.
- A technológiai tudás mellett milyen egyéb készségeket igényel ma a munkaerőpiac?
- Ma már nem a lexikális tudás a legfontosabb, hanem a soft skillek, mint a csapatmunka és a problémafelismerés. A Bánkin egyre inkább átállunk a projektalapú oktatásra, mert a klasszikus, hosszú monológok ideje lejárni látszik. Én magam is interaktívan tanítok, a vizsgákon pedig valós problémák megoldását várom el. A szövegkörnyezetből úgyis hamar fény derült arra, ha valaki nem ismeri az elméleti alapokat. Az egyik legfontosabb tulajdonságnak az alkalmazkodóképességet tartom. Egy modern mérnöknek át kell látnia a folyamatokat és értenie a társterületek nyelvén is. Igyekszünk a hallgatóinknak szakmai munkát is biztosítani az egyetemen belül.
Dr. habil. Farkas Tibor, Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Dr. Csepeli Zsuzsanna sportügyekért felelős rektori megbízott a sport közösségi tér átadásán
- Milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók a közeljövőben, hogy a környezet is méltó legyen ehhez a modern szemlélethez?
- Az új laborok fejlesztésére és az épületrekonstrukcióra az egyetem vezetése kiemelt feladatként tekint. A legnagyobb volumenű beavatkozás a Népszínház utcai épületrészben történik. Itt elbontották a régi, elavult P10-es nagy előadót és annak környezetét. A helyén egy teljesen új egység épül. Egy közel 250 fős, minden technikai igénnyel felszerelt előadó jön létre, amely alkalmas lesz egyszerre 150 fő elektronikus vizsgáztatására is. Az előadó tetőszintjén egy két emelet magas, modern üvegtetővel borított aulát alakítanak ki. Ez a tér végre megoldja a régi problémát és modern közösségi teret biztosít majd a hallgatóknak a szünetekre és rendezvényekre. A földszinten egy kávézótér is helyet kap, amely alternatív közösségi térként és az előadó előtereként is funkcionálhat. Az egyeztetések alapján felülvizsgáljuk a további szükséges felújításokat, az eszközök beszerzését pedig már elindítottuk. A cél az infrastruktúra olyan szintű modernizálása, hogy a Bánki laborjai méltóak legyenek egy világszinten jegyzett egyetemhez.
- Dékánként milyen fő célkitűzései vannak a jövőre nézve, és miért érdemes ma a pályaválasztóknak a Bánkit választaniuk?
- A múlt év júniusától vezetem a kart, és a nemzetköziesítés mellett a folyamatos minőségi fejlődést tartom szem előtt. Mi abban hiszünk, hogy azt kell támogatnunk, amit a hallgatók szenvedéllyel csinálnak. Talán azért érdemes minket választani, mert őszinték vagyunk és nálunk az oktatás egyúttal hivatást is jelent. „Fogjuk a hallgatók kezét”, ez egy emberközpontú, gyakorlatorientált hely. Nem csak papírt akarunk adni, hanem valódi értéket képviselő diplomát, miközben együtt erősítjük az Óbudai Egyetem hírnevét.
Szeberényi Csilla
- Ön a katonai pályáról érkezett, és viszonylag rövid idő alatt vált az intézmény egyik vezetőjévé. Hogyan élte meg ezt a hirtelen váltást?
- Már egészen fiatal koromban a katonai pálya foglalkoztatott, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen diplomáztam, és ezen a területen dolgoztam csapattisztként, szaktisztként, majd oktatóként az elmúlt évekig. Aktívan részt vettem a közösségi életben és vezető szerepet vállaltam a Hallgatói Önkormányzat munkájában is. Bár egészségügyi okok miatt 2023 decemberében le kellett szerelnem, úgy éreztem, ideje új irányba nyitnom. Eredetileg docensként, kutatási és oktatási tervekkel érkeztem az Óbudai Egyetemre, de az élet úgy hozta, hogy hamarosan oktatási dékánhelyettes, majd a rektor úr döntése alapján a kar vezetője lettem. Az életem nagy részét egyenruhásként éltem le, ahol, ha a vezető kijelölte az irányt, azt tartani kellett. Az egyetemünkön is egy nagyon határozott irányvonalat látok, amelynek eredményei önmagukért beszélnek. Hiszek abban, hogy együtt erősebbek vagyunk, és igyekszem a kollégáim felé is ugyanezt a nyitottságot képviselni.
- Professzor Rajnai Zoltántól vette át a kar vezetését. Mi járult hozzá ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a működés az ő örökségével?
- A rektorhelyettes úrral való együttműködésünk különösen inspiráló számomra, több mint két évtizedes ismeretségünk során mindig is csodáltam kifogyhatatlan ötletgazdagságát. Számos felsőfokú intézményben megfordult a világon, az ott szerzett tapasztalatait pedig itthon is kamatoztatja. A tőle átvett lendület érzékelhető a kollégák és a hallgatók körében is. Számos olyan folyamatot indított el, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeni sikereknek, miközben ő rektorhelyettesként, Prof. Dr. Kovács Levente rektor mellett továbbra is élen jár az intézmény fejlesztésében.
- A Bánki az egyik legerősebb identitással bíró közösség az egyetemen. Miben nyilvánul meg ez a „bánkis” szellem?
- Elsősorban a családias légkörben. Nálunk az oktatók és a hallgatók valódi közösséget alkotnak, ahol mindenki érzi, hogy közös célért dolgozunk. Kifejezetten büszke vagyok a hallgató-központúságunkra, amit a más egyetemekről érkezők is azonnal észrevesznek. A Bánki egy nagy család, ahol a szakma szeretete mindenkit összeköt. Imádom hallgatni, amikor a kollégák még a patinásabb épületrészekről is olyan élvezettel mesélnek, mintha palotáról beszélnének. Büszke bánkisok vagyunk, de elsősorban az Óbudai Egyetem egységéhez tartozunk. Hiszek abban, hogy a struktúrát a feladatokhoz kell igazítani, és nem fordítva. A sokszínűségünk a védjegyünk, legyen szó veteránautó-restaurátorokról vagy a nemzetközi sikereket elérő Formula-csapatunkról.
- Mennyire fontos a mai világban a digitális jelenlét mellett a személyes kapcsolat és a közösségépítés?
- A fiatalok sokat kommunikálnak online, de a valódi kapocs a személyes jelenlétnél kezdődik. Az én ajtóm mindig nyitva áll a hallgatók előtt, ha kérdésük vagy ötletük van. A közösségépítésre nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen a személyes jelenlétnek ereje van. Nagy közösségi tereket alakítunk ki és bevonom a hallgatói önkormányzatot a rendezvények szervezésébe, mert ők értik legjobban a saját generációjuk nyelvét. Az a célunk, hogy a mérnökpalánták úgy menjenek el innen, hogy szerettek bánkisok lenni. Ugyancsak fontos az alumni közösségünk, hiszen sok egykori hallgatónk ül ma multinacionális cégek vezetői székében, de sosem felejtik el, honnan indultak.
- Melyek azok a képzési területek, amelyeket kiemelten fontosnak tart a kar jövője szempontjából és hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?
- A gépészmérnöki szak a múltunkból adódóan az egyik leghangsúlyosabb területünk, amely a tervezéstől a gyártáson át az anyagtudományig mindent lefed. Ezzel szorosan összefonódik a mechatronika, amely a gépészetet és az informatikát ötvözi. A másik egyedi lábunk a biztonságtechnikai mérnöki képzés, amely az országban csak nálunk érhető el, a személyi biztonságtól a tűzvédelemig mindent lefedve. A legújabb büszkeségünk a kiberbiztonsági mérnöki szak, ahol hatalmas a túljelentkezés. Látszik, hogy a fiatalok érzik, a jövő biztonsága jelentős részben ma már digitális síkon dől el. Nálunk ezek a területek szétválaszthatatlan egységet alkotnak. A gépészet a mechatronika testvére, a kiberbiztonság pedig mára minden területet átsző.
- Említette az egyedülálló hadiipari mérnöki képzést is. Mit kell tudni erről a speciális irányról?
- Ez a mesterképzés valódi kuriózum. Olyan szakemberekre van szükségünk, akik képesek a modern technikai eszközök, például a drónok tervezésére és gyártására, hiszen a jelen konfliktusai megmutatták ezek hatékonyságát. A képzés rendkívül gyakorlatorientált, a végzősök tíz hetet töltenek a védelmi iparban valós feladatokon dolgozva, legyen szó tűzoltó gépjárművek fejlesztéséről, lőszerek 3D tervezéséről vagy gázálarcok teszteléséhez szükséges berendezések tervezéséről. Ez a lehetőség minden mérnök előtt nyitott és bár a szak még csak egyéves, szorosan együttműködünk az ipari szereplőkkel és katonai gyakorlatokra is visszük a hallgatókat. Békeidőben is szükség van erre a tudásra, például a katasztrófavédelem speciális eszközeihez.
- Mennyire látja kritikusnak a gyakorlati készségek szerepét a mai elmélet-központú világban, és hogyan jelenik meg ebben a modern technológia, például a mesterséges intelligencia?
- Egy jó gépészmérnök csak akkor válik igazi szakemberré, ha közvetlenül tapasztalja meg a gyártási folyamatokat. Nálunk a műhelyben a hallgatók konkrét fizikai feladatokat kapnak. Meg kell fogniuk az anyagot, érteniük kell a kivitelezést. Ami a mesterséges intelligenciát illeti, sokan félnek tőle, én azonban azt gondolom, ez is csak egy újabb eszköz, amelynek kezelését folyamatosan tanulnunk kell. Néhány évtizeddel ezelőtt, mikor megjelentek az első számítógépek, az emberek megijedtek, hogy elveszítik a munkájukat, azonban mégis gyorsan felismerték, hogy meg kell tanulniuk a használatát, és akkor továbbra is szükség lesz rájuk, sőt csak segítségükre lesz. Én is használom a napi munkám során, hiszen felgyorsítja a feladatokat. A lényeg, hogy ne az M.I. uraljon minket, hanem mi használjuk azt az agyunk tehermentesítésére. A technológia elképesztő sebességgel fejlődik, a mi feladatunk, hogy biztosítsuk hozzá a naprakész tudást.
- A technológiai tudás mellett milyen egyéb készségeket igényel ma a munkaerőpiac?
- Ma már nem a lexikális tudás a legfontosabb, hanem a soft skillek, mint a csapatmunka és a problémafelismerés. A Bánkin egyre inkább átállunk a projektalapú oktatásra, mert a klasszikus, hosszú monológok ideje lejárni látszik. Én magam is interaktívan tanítok, a vizsgákon pedig valós problémák megoldását várom el. A szövegkörnyezetből úgyis hamar fény derült arra, ha valaki nem ismeri az elméleti alapokat. Az egyik legfontosabb tulajdonságnak az alkalmazkodóképességet tartom. Egy modern mérnöknek át kell látnia a folyamatokat és értenie a társterületek nyelvén is. Igyekszünk a hallgatóinknak szakmai munkát is biztosítani az egyetemen belül.
Dr. habil. Farkas Tibor, Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Dr. Csepeli Zsuzsanna sportügyekért felelős rektori megbízott a sport közösségi tér átadásán
- Milyen infrastrukturális fejlesztések várhatók a közeljövőben, hogy a környezet is méltó legyen ehhez a modern szemlélethez?
- Az új laborok fejlesztésére és az épületrekonstrukcióra az egyetem vezetése kiemelt feladatként tekint. A legnagyobb volumenű beavatkozás a Népszínház utcai épületrészben történik. Itt elbontották a régi, elavult P10-es nagy előadót és annak környezetét. A helyén egy teljesen új egység épül. Egy közel 250 fős, minden technikai igénnyel felszerelt előadó jön létre, amely alkalmas lesz egyszerre 150 fő elektronikus vizsgáztatására is. Az előadó tetőszintjén egy két emelet magas, modern üvegtetővel borított aulát alakítanak ki. Ez a tér végre megoldja a régi problémát és modern közösségi teret biztosít majd a hallgatóknak a szünetekre és rendezvényekre. A földszinten egy kávézótér is helyet kap, amely alternatív közösségi térként és az előadó előtereként is funkcionálhat. Az egyeztetések alapján felülvizsgáljuk a további szükséges felújításokat, az eszközök beszerzését pedig már elindítottuk. A cél az infrastruktúra olyan szintű modernizálása, hogy a Bánki laborjai méltóak legyenek egy világszinten jegyzett egyetemhez.
- Dékánként milyen fő célkitűzései vannak a jövőre nézve, és miért érdemes ma a pályaválasztóknak a Bánkit választaniuk?
- A múlt év júniusától vezetem a kart, és a nemzetköziesítés mellett a folyamatos minőségi fejlődést tartom szem előtt. Mi abban hiszünk, hogy azt kell támogatnunk, amit a hallgatók szenvedéllyel csinálnak. Talán azért érdemes minket választani, mert őszinték vagyunk és nálunk az oktatás egyúttal hivatást is jelent. „Fogjuk a hallgatók kezét”, ez egy emberközpontú, gyakorlatorientált hely. Nem csak papírt akarunk adni, hanem valódi értéket képviselő diplomát, miközben együtt erősítjük az Óbudai Egyetem hírnevét.
Szeberényi Csilla
