Startup finanszírozás és egyetemi innováció a 10. INNOMEET fókuszában
Izgalmas beszélgetések, inspiráló előadók és teltházas érdeklődés az Óbudai Egyetem jubileumi, 10. INNOMEET rendezvényén. Az est középpontjában a startupok finanszírozásának kihívásai és az intézményi-piaci együttműködés lehetőségei álltak, emellett fontos egyetemi innovációs bejelentésekre és díjátadóra is sor került.
Dr. Haidegger Tamás, az Initium Venture Labs Zrt. vezérigazgatója köszöntötte a szép számmal megjelent vendégeket: oktatókat, kutatókat, fiatal innovátorokat és tapasztalt szakembereket, és hangsúlyozta hogy, az INNOMEET sorozat célja: "hónapról hónapra összehozni az egyetemi innovációs ökoszisztéma szereplőit, teret adva a tudás, élmény és tapasztalatok megosztásának". Kiemelte, hogy az innováció arról szól, hogy értéket teremtünk, aminek van pénzben kifejezhető piaci eredménye is.
Az est panelbeszélgetésének vendégei Varga Bertalan, a R34DY Zrt. igazgatósági tagja, Pomázi Gyula, az Initium Venture Labs. tudományos tanácsadója és Langmár Péter, a STRT Holding befektetési igazgatója voltak, akik kendőzetlen őszinteséggel osztották meg tapasztalataikat.
A beszélgetés egy rövid közönség-interjú után a piaci és állami típusú finanszírozás különbségeire terelődött. Varga Bertalan szerint egy piaci befektető professzionálisabban és reálisabb elvárásokkal közelít egy startuphoz, míg Langmár Péter a befektetői döntések egy másik kulcsfontosságú szempontjára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy egy kiváló ötlet önmagában kevés a sikerhez, és a befektetők legalább annyira, ha nem jobban, a mögötte álló csapatot, az alapítók elkötelezettségét és megvalósító képességét vizsgálják. A szakértők egyet értettek abban, hogy egy „matching fund” struktúrában rejlenek talán a legjobb lehetőségek, ahol a közpénz nem versenyez a magántőkével, hanem multiplikátor hatást gyakorolva segíti a magasabb kockázatú, korai fázisú projektek finanszírozását.
Pomázi Gyula az úgynevezett impakt befektetések fontosságát emelte ki, ahol a pénzügyi hozam mellett a társadalmi haszon is kulcsfontosságú szempont. „A startupoknak alapvetően tudástőke-hasznosításról kellene, hogy szóljon az életük, és nem materiális vagyon felhalmozására” – mutatott rá egy kulcsfontosságú szemléletváltásra.
A szakértők szerint a régiós befektetőknek az igazán korai fázisú projektekre érdemes fókuszálniuk, mivel az érettebb startupokat a nyugati tőke jellemzően hamar „levadássza”.
A beszélgetés során Langmár Péter egy gyakori és súlyos hibára hívta fel a figyelmet: sok egyetemi környezetből induló projekt alapítója nincs tisztában azzal, hogy a munkahelyén, egyetemi eszközökön létrehozott szellemi termék jogaival nem ő, hanem az intézmény rendelkezik. Ennek tisztázása nélkül egyetlen komoly befektető sem fog tőkét biztosítani.
Új lendület az egyetemi ötleteknek: Elindult a Proof of Concept Pályázat
Az este egyik legfontosabb bejelentése az Óbudai Egyetem új, 200 millió forintos keretösszegű Proof of Concept (PoC) pályázatának elindulása volt, amely az NKFIH támogatásával valósul meg. A program célja a korai fázisú, egyetemi kulcskutatási területekre fókuszáló innovációs ötletek felkarolása nemcsak anyagi, hanem szakmai, mentorálási támogatással is. A következő két évben több mint 10 projekt kiválasztását tervezik, amelyek képesek lehetnek később az egyetem nagyvállalati partnerei számára is értéket teremteni, bevonzani őket a szintén most induló Initium Nexus – Corporate Venture Builder programba.
Díjazták a jövő innovátorait
Az eseményen adta át Bacsa László, az ÓE Innovációs Iroda vezetője át a „Leginnovatívabb szakdolgozat 2025” pályázat díjait is, melyre idén kétszer annyi pályamű érkezett, mint tavaly. A nyertesek összesen egymillió forint értékű díjazásban részesültek.
A díjazott témák rendkívül sokszínűek voltak:
- Tőzsdei előrejelzés kvantum-ihlette mélytanulással. (Landenberger Ábel– Neumann Kar)
- Robotmodellezés. (Zsámbok Ákos– Bánki Kar)
- Kávézacc-alapú biopolimerekkel való kísérletezés. (Rajnai Laura – Rejtő Kar)
- Kulturális városvároskapu terve Ráckevén. (Kolman Martin– Ybl Kar)
- A kreatív ipar vidéki megjelenését vizsgáló moduláris építészeti megoldások. (Szvorényi Viktória– Ybl Kar)
- Hidroterápiás gyógyfürdő terve Ráckevén. (Varga Dávid– Ybl Kar)
- A víz és az ökoszisztémák kapcsolatát vizsgáló, fenntartható kutató- és oktatóbázis koncepciója. (Vörös Luca– Ybl Kar)
Az este inspiráló légkörben, kötetlen beszélgetéssel és kapcsolatépítéssel zárult, bizonyítva, hogy az egyetemi innovációs ökoszisztéma él és folyamatosan fejlődik.
