Jó példák és megőrzendő hagyományok: digitális kultúra a közoktatásban
40 évvel ezelőtt indult az iskolaszámítógép program, melynek keretében megkezdődött az iskolák számítógépekkel való ellátása – ekkor vált a magyar állam számára is nyilvánvalóvá, hogy a számítástechnikai tudás nélkülözhetetlen része a közoktatásban megszerzendő műveltségnek. A programról és az idén 55 éves Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) négy évtizede hatékonyan működő tehetséggondozási rendszeréről rendezett konferenciát az NJSZT Informatikatörténeti Fórum szakosztálya a nagy szakmai műhelyeket bemutató tanácskozások állandó helyszínén, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán, december 1-jén.
A rendezvényen élőben is megtekinthető HT1080Z hivatalos magyar iskolaszámítógép – a beépített magnetofonnal és a 16 Kilobájt RAM memóriával – persze csak egy korszak jellegzetes terméke, melyet hamar meghaladott az idő. A ’80-as évek elején kialakult módszertanok és tehetséggondozási műhelyek azonban máig hatóak az informatika és különösen az algoritmikus gondolkodás területén, és ez a „kódolói” gondolkodásmód a mesterséges intelligencia világában egyre nélkülözhetetlenebb.
A konferenciát Dr. Tick József, az iTF szakosztály elnöke és Szalay Imre, az NJSZT ügyvezető igazgatója köszöntötte, elhelyezve a programot a Neumann 120 jubileumi év eseményeinek sorába. Az iskolaszámítógép programról mind kormányzati és professzionális IT-s, mind pedagógiai oldalról Prof. Dr. Sima Dezső, az Óbudai Egyetem alapító professzora és Kőrösné Dr. Mikis Márta tartott előadást. Az előzményekről és a nemzetközi kontextusról Somogyvári Lajos, Szabó Máté és a konferencia levezető elnöke, Képes Gábor beszéltek, a De Gruyter kiadónál, a How computers entered the classroom, 1960-2000 című tanulmánykötetben, idén megjelent művük alapján.
Képes Gábor kiemelt néhány olyan úttörő informatikatanárt – köztük Kovács Mihályt, Vincze Sándort, Müller Antalt és Garádi Jánost -, akik nagyon korán reagáltak a számítógépek megjelenésére – és a kezdetektől segítették a középiskolások pályaorientációját.
Az NJSZT-hez és az ELTE Informatikai Karához szorosan kötődő, patinás és a tehetség kiválasztásban nemzeti jelentőségű versenyrendszerről Dr. Zsakó László beszélt átfogóan, míg Péter Miklós, az előzményével együtt jövőre 40 éves szekszárdi Neumann János Nemzetközi Programtermék Versenyt, Erdősné Dr. Németh Ágnes és Dr. Horváth Gyula a diákolimpiai felkészítést és a Magyarországon rendezett diákolimpiákat mutatták be. Az NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály versenyrendszere sok százezer diákot ért el az elmúlt közel 40 évben és a határon túli magyar diákság digitális kompetenciáinak és programozói tudásának fejlesztését is segítette.
Képes Gábor
A konferencia utolsó előadását Gulyás László (PhD) tartotta, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki maga is a konferencián említett versenyeken induló tehetség és a ’80-as évek magyar mikroszámítógépeinek programozója volt – ma pedig már példaképül szolgálhat a mai programozóknak. Az NJSZT diákolimpiai alumniban fogja össze a korábbi versenyzőket, akik közül sokan ma már vezető IT-s szakemberek.
Az Iskolaszámítógép konferencia előadásainak videói és prezentációi az Informatikatörténeti Adattárban - itf.njszt.hu oldalon - lesznek hamarosan elérhetőek. Jövőre pedig, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, Iskolaszámítógép témájú történeti, interaktív kiállítást mutat be az NJSZT és az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány túrkevei és budapesti helyszíneken.
A konferencia programja: https://njszt.hu/hu/event/2023-12-01/az-iskolaszamitogep-programtol-versenymozgalmakig
A konferenciát Dr. Tick József, az iTF szakosztály elnöke és Szalay Imre, az NJSZT ügyvezető igazgatója köszöntötte, elhelyezve a programot a Neumann 120 jubileumi év eseményeinek sorába. Az iskolaszámítógép programról mind kormányzati és professzionális IT-s, mind pedagógiai oldalról Prof. Dr. Sima Dezső, az Óbudai Egyetem alapító professzora és Kőrösné Dr. Mikis Márta tartott előadást. Az előzményekről és a nemzetközi kontextusról Somogyvári Lajos, Szabó Máté és a konferencia levezető elnöke, Képes Gábor beszéltek, a De Gruyter kiadónál, a How computers entered the classroom, 1960-2000 című tanulmánykötetben, idén megjelent művük alapján.
Képes Gábor kiemelt néhány olyan úttörő informatikatanárt – köztük Kovács Mihályt, Vincze Sándort, Müller Antalt és Garádi Jánost -, akik nagyon korán reagáltak a számítógépek megjelenésére – és a kezdetektől segítették a középiskolások pályaorientációját.
Az NJSZT-hez és az ELTE Informatikai Karához szorosan kötődő, patinás és a tehetség kiválasztásban nemzeti jelentőségű versenyrendszerről Dr. Zsakó László beszélt átfogóan, míg Péter Miklós, az előzményével együtt jövőre 40 éves szekszárdi Neumann János Nemzetközi Programtermék Versenyt, Erdősné Dr. Németh Ágnes és Dr. Horváth Gyula a diákolimpiai felkészítést és a Magyarországon rendezett diákolimpiákat mutatták be. Az NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály versenyrendszere sok százezer diákot ért el az elmúlt közel 40 évben és a határon túli magyar diákság digitális kompetenciáinak és programozói tudásának fejlesztését is segítette.
Képes Gábor
A konferencia utolsó előadását Gulyás László (PhD) tartotta, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszékének docense, aki maga is a konferencián említett versenyeken induló tehetség és a ’80-as évek magyar mikroszámítógépeinek programozója volt – ma pedig már példaképül szolgálhat a mai programozóknak. Az NJSZT diákolimpiai alumniban fogja össze a korábbi versenyzőket, akik közül sokan ma már vezető IT-s szakemberek.
Az Iskolaszámítógép konferencia előadásainak videói és prezentációi az Informatikatörténeti Adattárban - itf.njszt.hu oldalon - lesznek hamarosan elérhetőek. Jövőre pedig, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, Iskolaszámítógép témájú történeti, interaktív kiállítást mutat be az NJSZT és az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány túrkevei és budapesti helyszíneken.
A konferencia programja: https://njszt.hu/hu/event/2023-12-01/az-iskolaszamitogep-programtol-versenymozgalmakig
