A mobilitás környezeti hatásai – Gábor Dénes-díjasok az ÓE-n
A korszerű motorhajtó-anyagokról és a mobilitás környezeti hatásairól hallhattak érdekes előadásokat a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület októberi rendezvényén. Az eseménynek minden hónapban az Óbudai Egyetem ad otthont. Dr. Hancsók Jenő, az MTA doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar professzor emeritusa „Korszerű motorhajtó-anyagok” címmel tartott előadást. Dr. Domokos Endre a Pannon Egyetem egyetemi docense, környezetvédelmi szakvezető a mobilitás környezeti hatásairól beszélt. Az est házigazdája Ilinyi János, Gábor Dénes-díjas gépészmérnök volt.
Prof. Dr. Darvas Ferenc, a Klub eddigi elnöke bejelentette: a szervezet neve ezentúl Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület néven működik tovább, a vezetői pozíciót pedig Dr. Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa veszi át.
Az előadások során Dr. Hancsók Jenő, az MTA doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar professzor emeritusa kifejtette: a motorhajtó-anyagok az emberiség egyik legfontosabb származtatott energiaforrásai, a fenntartható mobilitás (szárazföldi, légi és vízi) meghatározó elemei. Beszélt továbbá a gépjárműállomány alakulásáról, a motorhajtó-anyagok jelentőségéről, fontosabb osztályozási lehetőségeiről, a mennyiségi igények alakulásáról, minőségük szabályozásáról, valamint a főbb minőségi előírásokról. Mint azt elmondta, a motorhajtó-anyagok palettája továbbra is széles marad (szénhidrogének, oxigéntartalmú vegyületek, elektromos áram, hagyományos és/vagy alternatív forrásokból előállítva). Ennek fő oka, hogy a jövőben is biztosítani kell a jelenlegi hajtóanyagokat a még néhány évtizedig megmaradó, belsőégésű motorral szerelt személygépjármű állomány számára is. Ezen kívül fokozódó hajtóanyagigény várható az áruszállítás nehéz-gépjármű állománya, a légi- és a tengeri szállítás megvalósításához, a tárgyi eszközök lecserélése viszonylag hosszú időt vesz igénybe.
Dr. Hancsók Jenő rámutatott arra is, hogy körülbelül 2040-50-ig a motorhajtó-anyagok palettáján az egyik meghatározó hajtóanyag-összetevő a molekulaszerkezetében nagy hidrogéntartalmú motorhajtóanyag-komponensek családja lesz, különösen a különböző szénatom-számú és eltérő elágazottságú izoparaffinok (a cseppfolyós energiaforrásokat használó meghajtások esetében).
A motorhajtó-anyagok tématerületen is fontos a folyamatos, gyorsan és kis költséggel megvalósítható károsanyag-kibocsátás csökkentés, és annak lehetőségeinek további vizsgálata különböző meghajtási láncok/eltérő motorhajtó-anyagok esetében a teljes életciklus elemzés segítségével. Várhatóan kompromisszumokra lesz szükség.ű
Dr. Domokos Endre a Pannon Egyetem egyetemi docense, környezetvédelmi szakvezető a mobilitás környezeti hatásairól beszélt. Elmondta: a motorhajtó anyagok elengedhetetlen részei a modern társadalmunknak. A mobilitás testesíti meg leginkább az egyéni szabadságot. A jelenleg széles körűen alkalmazott motorhajtó anyagok viszont jelentős környezetterhelést jelentenek a felhasználás helyén és az előállításuk során egyaránt. A kutatás-fejlesztés már régóta kísérletezik különböző alternatív hajtóanyagokkal, illetve energiatároló rendszerekkel, de csak az elmúlt években látszik reális alternatíva a fosszilis üzemanyagok kiváltására. Kérdés, hogy ezek az alternatívák környezeti hatásukat tekintve jobbak-e a jelenlegieknél. A ma már elterjedtnek tekinthető teljesen elektromos, illetve hibrid hajtásláncok esetében a korábbi rendkívül kedvező nyilatkozatok és számítások már sokat finomodtak és sokkal lokálisabbá váltak. Így ma már nemcsak az elektromos gépjárművekre alkalmazott „lokálisan környezetbarátabb” fogalom terjed el, hanem egyre több elemzés mutatja meg, hogy az sem mindegy melyik országban üzemel az elektromos gépjármű. A hidrogénnel hajtott gépjárművek esetében még csak becslésekkel rendelkezünk azok tényleges környezeti hatásairól, de már most látszik, hogy e terület is széles teret hagy mind a támogatóknak, mind az ellenzőknek. Hasonló a helyzet a bioüzemanyagokkal is, amelyek életciklus szemléletű elemzése igen szélsőséges eredményeket hoz a jogi és a felfogásbeli különbségek hatására. Dr. Domokos Endre előadásban átfogó módon mutatta be a különböző alternatív meghajtások ma ismert környezeti hatásait és a jövő még megválaszolatlan kérdéseit.
Az előadások során Dr. Hancsók Jenő, az MTA doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar professzor emeritusa kifejtette: a motorhajtó-anyagok az emberiség egyik legfontosabb származtatott energiaforrásai, a fenntartható mobilitás (szárazföldi, légi és vízi) meghatározó elemei. Beszélt továbbá a gépjárműállomány alakulásáról, a motorhajtó-anyagok jelentőségéről, fontosabb osztályozási lehetőségeiről, a mennyiségi igények alakulásáról, minőségük szabályozásáról, valamint a főbb minőségi előírásokról. Mint azt elmondta, a motorhajtó-anyagok palettája továbbra is széles marad (szénhidrogének, oxigéntartalmú vegyületek, elektromos áram, hagyományos és/vagy alternatív forrásokból előállítva). Ennek fő oka, hogy a jövőben is biztosítani kell a jelenlegi hajtóanyagokat a még néhány évtizedig megmaradó, belsőégésű motorral szerelt személygépjármű állomány számára is. Ezen kívül fokozódó hajtóanyagigény várható az áruszállítás nehéz-gépjármű állománya, a légi- és a tengeri szállítás megvalósításához, a tárgyi eszközök lecserélése viszonylag hosszú időt vesz igénybe.
Dr. Hancsók Jenő rámutatott arra is, hogy körülbelül 2040-50-ig a motorhajtó-anyagok palettáján az egyik meghatározó hajtóanyag-összetevő a molekulaszerkezetében nagy hidrogéntartalmú motorhajtóanyag-komponensek családja lesz, különösen a különböző szénatom-számú és eltérő elágazottságú izoparaffinok (a cseppfolyós energiaforrásokat használó meghajtások esetében).
A motorhajtó-anyagok tématerületen is fontos a folyamatos, gyorsan és kis költséggel megvalósítható károsanyag-kibocsátás csökkentés, és annak lehetőségeinek további vizsgálata különböző meghajtási láncok/eltérő motorhajtó-anyagok esetében a teljes életciklus elemzés segítségével. Várhatóan kompromisszumokra lesz szükség.ű
Dr. Domokos Endre a Pannon Egyetem egyetemi docense, környezetvédelmi szakvezető a mobilitás környezeti hatásairól beszélt. Elmondta: a motorhajtó anyagok elengedhetetlen részei a modern társadalmunknak. A mobilitás testesíti meg leginkább az egyéni szabadságot. A jelenleg széles körűen alkalmazott motorhajtó anyagok viszont jelentős környezetterhelést jelentenek a felhasználás helyén és az előállításuk során egyaránt. A kutatás-fejlesztés már régóta kísérletezik különböző alternatív hajtóanyagokkal, illetve energiatároló rendszerekkel, de csak az elmúlt években látszik reális alternatíva a fosszilis üzemanyagok kiváltására. Kérdés, hogy ezek az alternatívák környezeti hatásukat tekintve jobbak-e a jelenlegieknél. A ma már elterjedtnek tekinthető teljesen elektromos, illetve hibrid hajtásláncok esetében a korábbi rendkívül kedvező nyilatkozatok és számítások már sokat finomodtak és sokkal lokálisabbá váltak. Így ma már nemcsak az elektromos gépjárművekre alkalmazott „lokálisan környezetbarátabb” fogalom terjed el, hanem egyre több elemzés mutatja meg, hogy az sem mindegy melyik országban üzemel az elektromos gépjármű. A hidrogénnel hajtott gépjárművek esetében még csak becslésekkel rendelkezünk azok tényleges környezeti hatásairól, de már most látszik, hogy e terület is széles teret hagy mind a támogatóknak, mind az ellenzőknek. Hasonló a helyzet a bioüzemanyagokkal is, amelyek életciklus szemléletű elemzése igen szélsőséges eredményeket hoz a jogi és a felfogásbeli különbségek hatására. Dr. Domokos Endre előadásban átfogó módon mutatta be a különböző alternatív meghajtások ma ismert környezeti hatásait és a jövő még megválaszolatlan kérdéseit.
