Gábor Dénes-díjasok Klubja a mesterséges intelligenciáról
„A mesterséges intelligencia és az emberi agy versenye” címmel rendezte meg soron következő eseményét a Gábor Dénes-díjasok Klubja. Az előadássorozatnak idén ősztől ismét az Óbudai Egyetem ad otthont. Dr. Prószéky Gábor a Magyar Kutatási Hálózat Nyelvtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója „Mesterséges intelligencia, vagy „csak” számítógépes nyelvi modellek?”, Dr. Magyar Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára pedig a „Mesterséges intelligencia szerepe a mindennapi munkafolyamatokban” címmel tartott előadást.
Dr. Prószéky Gábor kifejtette: Ma, amikor mindenki „mesterséges intelligenciáról” beszél, érdemes pontosítani az egyre-másra megjelenő és intelligensnek tartott nyelvmodellek eredeti célját és használhatóságát.
A mindössze néhány éve létező, úgynevezett transzformer architektúrák két nagy családja, az enkóderek (a BERT-félék) és a dekóderek (a GPT-félék) valójában más-más elképzelések mentén jöttek létre. Az utóbbi időben, különösen a ChatGPT 2022 végi megjelenése óta teljesen elfogadottá vált, hogy a működést ezeknek a rendszereknek pusztán egy-egy válasza alapján „ítéljük meg”, miközben a különböző modellek felépítése, célja, paraméterszáma teljesen eltérő. Szerencsére a Nyelvtudományi Kutatóközpontban is létrejöttek - alapvetően a magyar nyelvre kialakított - modellek (magyar BERT-Large, PULI-GPT3SX, PULI-GPTrio), melyek lehetővé teszik a modellek kimeneteit a tanulóanyagaikban szereplő adatokkal összevetni. Így következtetéseket vonhatunk le működésükkel kapcsolatban, amit a számunkra, jogilag és technikailag zárt világhírű modellekkel nem tudunk megtenni – tette hozzá az előadó.
Dr. Magyar Gábor úgy fogalmazott: a mesterséges intelligencia immár kilépett a kutatási, illetve kísérleti fázisból. Vállalati, közigazgatási munkafolyamatokban „bevethetőnek” bizonyul, habár a méltányosságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot biztosító szabályozás még a kezdeteknél tart. A BME egyetemi tanára előadás során néhány példát villantott fel olyan szervezetekkel való együttműködésben végzett mesterséges intelligencia kutatási projektekből, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kincstár, Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal.
Az est házigazdája Dömölki Bálint Gábor Dénes-díjas matematikus-informatikus volt.
A mindössze néhány éve létező, úgynevezett transzformer architektúrák két nagy családja, az enkóderek (a BERT-félék) és a dekóderek (a GPT-félék) valójában más-más elképzelések mentén jöttek létre. Az utóbbi időben, különösen a ChatGPT 2022 végi megjelenése óta teljesen elfogadottá vált, hogy a működést ezeknek a rendszereknek pusztán egy-egy válasza alapján „ítéljük meg”, miközben a különböző modellek felépítése, célja, paraméterszáma teljesen eltérő. Szerencsére a Nyelvtudományi Kutatóközpontban is létrejöttek - alapvetően a magyar nyelvre kialakított - modellek (magyar BERT-Large, PULI-GPT3SX, PULI-GPTrio), melyek lehetővé teszik a modellek kimeneteit a tanulóanyagaikban szereplő adatokkal összevetni. Így következtetéseket vonhatunk le működésükkel kapcsolatban, amit a számunkra, jogilag és technikailag zárt világhírű modellekkel nem tudunk megtenni – tette hozzá az előadó.
Dr. Magyar Gábor úgy fogalmazott: a mesterséges intelligencia immár kilépett a kutatási, illetve kísérleti fázisból. Vállalati, közigazgatási munkafolyamatokban „bevethetőnek” bizonyul, habár a méltányosságot, az elszámoltathatóságot és az átláthatóságot biztosító szabályozás még a kezdeteknél tart. A BME egyetemi tanára előadás során néhány példát villantott fel olyan szervezetekkel való együttműködésben végzett mesterséges intelligencia kutatási projektekből, mint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Kincstár, Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal.
Az est házigazdája Dömölki Bálint Gábor Dénes-díjas matematikus-informatikus volt.
