Kollégái úgy fogalmaztak: „Nehéz szavakba önteni a veszteséget, melyet a magyar műszaki tudomány és az oktatás terén hagyott maga után. Kiemelkedő szakemberként és inspiráló pedagógusként egyaránt a legmagasabb szinten képviselte a műszaki tudományokat és a tehetséggondozást.”

Somló János  a moszkvai Bauman Műszaki Egyetemen végzett 1960-ban, majd hazatérve a budapesti Pneumatikus és Hidraulikus Készülékek Gyárában kezdte el kutatómérnöki pályafutását. 1963-ban csatlakozott az MTA SZTAKI-hoz, ahol a műszaki innováció és a tudományos kutatás találkozásának úttörőjeként dolgozott, egyúttal az Automatizálási főosztály vezetőjeként is tevékenykedett 1986-ig.
Tudását és tapasztalatát számos külföldi ösztöndíj keretében mélyítette el, többek közt a moszkvai Energetikai Egyetemen és az Egyesült Államok Ford alapítványi ösztöndíjas helyein. Innovatív megoldásai és műszaki gondolkodása nem maradt észrevétlen a hazai és nemzetközi szakmában sem.
A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) tanárként a jövő mérnökeinek adta át tudását és szenvedélyét. Emellett létrehozta és vezette az orosz nyelvű robotika-oktatást, ami 15 éven át biztosított magas szintű képzést a hallgatók számára. Vendégprofesszorként Németországban, Finnországban és Ausztráliában is tartott előadásokat.

Széleskörű kutatási területei között kiemelkedő helyet foglaltak el az integrált gyártási rendszerek, a robotika, valamint az adaptív irányítási algoritmusok. A Budapesti Műszaki Egyetemen olyan robotos mintarendszert hozott létre, amely az országban akkoriban egyedülálló kísérleti műhelyként szolgált a gyártásautomatizálással foglalkozó egyetemi hallgatók és kutatók számára. Ezzel mérnökgenerációk gondolkodásmódját tudta elmélyíteni, és az erős elméleti alapok megadása mellett a gyakorlati alkalmazások felé irányítani. Munkásságát négy szakkönyv és számos tudományos publikáció örökíti meg.
Elkötelezettségét a mérnöki szakma iránt jól mutatja, hogy az MTA Minősítő Bizottságának tagjaként, az IFAC magyar tagozatának titkáraként és más szakmai szervezetek vezetőségében is aktív szerepet vállalt. Elismerései között megtaláljuk többek között a  Moscow State University of Technology, STANKIN Doktor Honoris Causa címét és az Akadémia Díjat is.

2010-től haláláig az Óbudai Egyetem Professzor Emeritusaként aktív részese volt a mechatronikai mérnök képzés és a Biztonságtudományi Doktori Iskola mindennapjainak. Személyisége és az újszerű gondolatokat folyamatosan kereső szellemisége sokakat inspirált az egyetem hallgatói és oktatói közül.
Az elmúlt évtizedek során Dr. Somló János nem csak a műszaki tudományok terén hagyott mély nyomot, hanem azokban az emberekben is, akikkel dolgozott, akiket oktatott és akikkel együtt gondolkodott a jövő műszaki kihívásairól.
Nyugodjék békében!