Dr. Szigeti Krisztián fizikus, biofizikus, a Semmelweis Egyetem tudományos főmunkatársa és a Kinepict Health Kft. társalapítója és ügyvezető igazgatója előadásának címe a Kvantitatív képalkotó módszerek az orvostudományban volt. Kifejtette: az ezredforduló óta Magyarországon is jelentős mértékben kezdtek elterjedni a multimodális, kvantitatív orvosi képalkotó berendezések, azonban a molekuláris képalkotás alap koncepciója Hevesy György munkásságához vezethető vissza. A képalkotás eredményeinek kiértékelése tapasztalt radiológus szemén keresztül zajlik manapság is.  A modalitások időbeli és térbeli felbontásának növekedése, a modalitások kombinációja, a kvantitatív algoritmusok, a radiomika fejlődése és a mesterséges intelligencia jelentősen felgyorsította a diagnosztikai döntéshozatalt és a pontosságot így a radiológust segítő módszerek alakultak ki. A fizikus előadásban néhány példán keresztül bemutatta, hogyan alakult át a képalkotás technológiája és milyen algoritmusok segítik az orvost a döntéshozatalban, vagy mutatnak meg olyan részleteket, amelyek korábban észrevehetetlenek voltak.



Prof. Dr. Kovács Levente villamosmérnök, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára és rektora a kiberorvosi rendszerekről tartott előadást, melyben hangsúlyozta: az ipari digitalizáció (Ipar 4.0), vagy más néven a kiberfizikai rendszerek komoly hatással vannak az egészségügyi ipar fejlődésére is. Ennek eredménye a kiberorvosi terület megjelenése: hogyan tudjuk a mindennapi életbe beilleszteni a különböző egészségügyi alkalmazásokat és eszközöket, hogy azok mind orvos, mind felhasználó vagy beteg oldalról egy sokkal személyre-szabottabb felhasználást tegyenek lehetővé. A felvetés a teljes egészségügyi mérnöki területre kihat, a cél pedig olyan matematikai algoritmusok fejlesztése, melyek a páciens fiziológiája alapján személyre szabható, adaptálható, rátanítható vagy akár javítható és ezáltal a megfelelő orvosi eszköz „intelligenciája” is növelhető.

Mindehhez adottak a mai legújabb kutatási trendek: big data, felhő alapú számítások, mesterséges intelligencia vagy a modern szabályozási algoritmusok. Ezáltal a kiberorvosi rendszer fogalom egy olyan smart- vagy okos-egészségügyi „keretrendszert” eredményez, ahol a számítási kapacitás, gépi intelligencia és irányításelmélet segítségével intelligensebb döntéstámogató rendszereket tudunk alkotni, jobban segítve az orvosok, ápolók munkáját, valamint a betegek vagy felhasználók életminőségét – tette hozzá a rektor.



Kiss Máté egyetemi tanársegéd, ELTE TáTK Kulturális Antropológia Tanszékének munkatársa az orvosi antropológia lehetőségeiről beszélt. Kifejtette: a kulturális antropológia diszciplínája egyes kisközösségek vizsgálatakor sem hagyhatja figyelmen kívül az emberi élet alapvető és univerzális jelenségeit, tapasztalatait, a testhez, a betegségekhez és a halálhoz való viszonyt, az ezekről alkotott képzeteket és ezekhez kapcsolódó kulturális gyakorlatokat. E különféle hitrendszereket és cselekvéseket kísérli meg feltárni, rögzíteni és értelmezni az orvosi antropológia, melynek példái segítségével az előadó felvillantotta az egyes új orvosi módszerek lehetséges társadalmi hatásait.