Új eszköz a páciensek elkötelezettségének mérésére: betegaktivációs kérdőív
Az egészség megőrzésében, a krónikus betegségek leküzdésében egyre nagyobb szerep jut maguknak a betegeknek is. Az Óbudai Egyetem közreműködésével immár magyarul is elérhető a világ több mint 20 országában használatos, 13 kérdésből álló úgynevezett Betegaktiváció Kérdőív (PAM-13), amely jelentős mértékben járulhat hozzá az eredményes öngondoskodáshoz, valamint az életmódbeli kockázatok mérsékléséhez.
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (ÓE EKIK) működő HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont munkatársai – Prof. Dr. Gulácsi László, DSc mb. tudományos rektorhelyettes, Prof. Dr. Péntek Márta egyetemi tanár és Dr. Zrubka Zsombor PhD, egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője – a Budapesti Corvinus Egyetemmel, az ELTE-vel és az amerikai Oregoni Egyetemmel együttműködve ültették át magyarra a Betegaktiváció Kérdőívet.
A közel 800, 40 évnél idősebb válaszadó körében végzett online kutatás kimutatta, hogy a magasabb betegaktiváció a hazai lakosság körében is összefügg az egészségesebb életmóddal: többet mozognak, egészségesebben táplálkoznak, ritkábban túlsúlyosak és magasabb egészségműveltséggel rendelkeznek. A tanulmány ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a betegaktiváció nem függ az életkortól, az iskolai végzettségtől vagy anyagi helyzettől, az egészségtudatos hozzáállás bárki számára elérhető. (A rangos „The European Journal of Health Economics” című szaklapban megjelent eredeti angol nyelvű közlemény az alábbi linken érhető el: https://rdcu.be/cF7kz)
Az egészséges életmód, a hatékony önmenedzsment, a jó terápiás együttműködés nem csak népegészségügyi szempontból fontos. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök gyártói is felismerték: a betegeknek is szerepe lehet abban, hogy a mindennapi használat során egy-egy gyógyszer vagy orvosi eszköz mennyire bizonyul hatékonynak, illetve biztonságosnak. A betegek oktatására és támogatására szakosodott szakemberek mellett az egészségügy digitalizációja is elősegíti, hogy a betegek információkhoz jussanak és támogatást kapjanak az egészségük megőrzéséhez, krónikus betegségek önmenedzsmentjéhez vagy egy-egy terápia megfelelő alkalmazásához. Magas betegaktiváció esetén mindezek sikerének az esélye is magasabb.
Amennyiben a betegaktiváció szintje a kívánatosnál alacsonyabb, akkor azt fejleszteni kell. De honnan tudjuk, hogy mi a kívánatos, kinél alacsony, kinél magas szintű a betegaktiváció? Milyen módszerekkel fejleszthető hatékonyan? Amig nem tudjuk mérni, addig sehonnan. A mérhetőség a gyártók esetén is kulcskérdés, hiszen a betegaktiváció támogatásával, fejlesztésével a termékük eredményes használatát is elősegíthetik. A PAM-13 magyar verziójának köszönhetően minderre már hazánkban is van lehetőség.
A PAM-13 betegaktivációs kérdőív magyar verziójának kifejlesztése része a HECON Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont azon programjának, mely azt tűzte ki célul, hogy az egészség és életminőség mérésére a legkorszerűbb, nemzetközileg alkalmazott kérdőívek hazánkban is elérhetők legyenek.
A HECON-ról
A HECON az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában működő szervezeti egység, amely hazai és nemzetközi interdiszciplináris kutatásaival segíti az orvosi és műszaki innovációt, valamint annak az oktatásban, gazdaságban és társadalomban történő hasznosulását. Elsődleges feladata az egészségügyi közgazdaságtan és technológiaértékelés egységes kutatási és oktatási stratégiájának kialakítása, a karokkal és egyetemi központokkal az orvosi, műszaki, közgazdasági és üzleti tudományok eredményeit integráló közös fejlesztések, kutatások, hazai és nemzetközi pályázatok kezdeményezése, megtervezése és megvalósítása, szakmai támogatása. Elősegíti az innovatív, érték alapú egészségügyi technológiák fejlesztését és alkalmazását, azok tényleges vagy várható eredményeinek, gazdasági és társadalmi hatásának mérésén, mérhetővé tételén, evidenciákon alapuló értékelésén keresztül segítve a tudományos, gazdasági és társadalmi döntéshozatalt. Stratégiai feladata, hogy olyan innovatív kutatóhelyként működjön, amely a tehetséggondozásban, PhD hallgatók kutatói pályára történő felkészítésében is jelentős szerepet játszik. A HECON célja a minőségi szegmensbe sorolt közlemények publikálása, hozzájárulás az egyetem publikációs teljesítményének növeléséhez, ezáltal nemzetközi rangsorokban történő előrelépéséhez.