Hallgatói összefogással épült egy templom
Közel húszéves munka és hallgatói összefogás eredményeként megépült egy, a törökkorban elpusztult középkori templom autentikus rekonstrukciója a Gerecsében, Nemcsics Ákos professzor által vezetett Ökotábor keretében. Az összefogás és a kitartó munka meghozta eredményét.
A Nemcsics Ákos professzor által bevezetett Ökologikus műszaki konstrukciók című tantárgy kezdetektől nagy népszerűségnek örvend a hallgatók körében. A fiatalok felvetették: „ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is valamit!” E felkiáltással indult a kétezres évek elején az ökotábor-sorozat a Gerecsében, ahol hallgatókból sosem volt hiány. A helyszín ideális az elvonulásra, az erdő közepén található, víz, villany és egyéb infrastruktúra a közelben sem található. Az elektromosságot a mobiltelefon-töltésre hallgatói installálású napelem, tisztálkodáshoz a meleg vizet házi készítésű napkollektor szolgáltatta. Az ökotábor „kerettörténete” egy, a törökkorban elpusztult középkori templom rekonstrukciója köré épült. A feladat a közelben található egykori Kovácsi nevű falu plébániatemplomának autentikus rekonstrukciója, azaz egy másik helyszínen való újrafelépítése volt. A terveket Nemcsics professzor készítette, melynek koncepciója az MTA által gondozott építészeti periodikában jelent meg.
A kis templomok esetében a középkorban a tervező maga volt az építőmester. Ebben az esetben is így történt. A táborokban rendszerint tíz és húsz közötti volt a létszám. Kellett is a munkáskéz, hiszen a korabeli technológiával a dombtetőre épülő templomhoz talicskával kellett felvinni a követ, vödrökben felcipelni a vizet.
A falra is kézi-erővel történt a sokszor 200-300 kilogrammos kövek felhúzása. Az építés is kézi erővel történt. Igen sok kő lett bele építve, mivel az épület kilenc méter magas és a falvastagsága egy méter. Az erősebb nem mellett természetesen a szebbik nem is képviseltette magát, ők a kövek fugázásában, az esti bográcsos vacsora elkészítésében jeleskedtek leginkább. Az esti tábortűz mellett a napi események megbeszélésén túl környezetbarát építészetről, nanostruktúrákról egyaránt esett szó.
Legnagyobb arányban Kandós hallgatók vettek részt a munkában, és jelentős számban voltak Rejtős, Keletis, Bánkis és Ybl-ös hallgatók is. (Az Ybl Kar akkor még nem volt az Egyetemünk része.) A Kandós szervezésű nyári-egyetemek hatására határon túli magyar, valamint Erasmusos német és holland hallgatók is voltak az építők között. Mi több, más magyarországi egyetemekről, így például az ELTE-ről, a Műegyetemről és a Soproni Egyetemről is érkeztek fiatalok. Az építők legnagyobb meglepetésére már a félkész templom turistalátványosság lett, belekerült egy útikönyvbe is.
A közel két évtizedes építőmunkában tehát rendkívül sok hallgató vett rész. Prof. Dr. Nemcsics Ákos egyetemi tanár úgy fogalmazott a sikeres projekt kapcsán: a tanulság, melyet levonhatunk: csak összefogással érhetünk el jelentős eredményeket.
A kis templomok esetében a középkorban a tervező maga volt az építőmester. Ebben az esetben is így történt. A táborokban rendszerint tíz és húsz közötti volt a létszám. Kellett is a munkáskéz, hiszen a korabeli technológiával a dombtetőre épülő templomhoz talicskával kellett felvinni a követ, vödrökben felcipelni a vizet.
A falra is kézi-erővel történt a sokszor 200-300 kilogrammos kövek felhúzása. Az építés is kézi erővel történt. Igen sok kő lett bele építve, mivel az épület kilenc méter magas és a falvastagsága egy méter. Az erősebb nem mellett természetesen a szebbik nem is képviseltette magát, ők a kövek fugázásában, az esti bográcsos vacsora elkészítésében jeleskedtek leginkább. Az esti tábortűz mellett a napi események megbeszélésén túl környezetbarát építészetről, nanostruktúrákról egyaránt esett szó.
Legnagyobb arányban Kandós hallgatók vettek részt a munkában, és jelentős számban voltak Rejtős, Keletis, Bánkis és Ybl-ös hallgatók is. (Az Ybl Kar akkor még nem volt az Egyetemünk része.) A Kandós szervezésű nyári-egyetemek hatására határon túli magyar, valamint Erasmusos német és holland hallgatók is voltak az építők között. Mi több, más magyarországi egyetemekről, így például az ELTE-ről, a Műegyetemről és a Soproni Egyetemről is érkeztek fiatalok. Az építők legnagyobb meglepetésére már a félkész templom turistalátványosság lett, belekerült egy útikönyvbe is.
A közel két évtizedes építőmunkában tehát rendkívül sok hallgató vett rész. Prof. Dr. Nemcsics Ákos egyetemi tanár úgy fogalmazott a sikeres projekt kapcsán: a tanulság, melyet levonhatunk: csak összefogással érhetünk el jelentős eredményeket.
