Sikerrel zárul két EFOP pályázatunk
Az Óbudai Egyetem STEM stratégiai, illetve komplex intézményfejlesztései a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című pályázatok kapcsán 4 év alatt sikerrel megvalósult programjait sajtónyilvános projektzáró eseményen mutatták be november 17-én.
Az EFOP-3.4.4 (teljes elnevezés a cikk végén) projekt alapvető célja az volt, hogy proaktív tevékenységek révén növekedjen azoknak a fiataloknak a száma, akik MTMI/STEM felsőoktatási szakokra jelentkeznek, ezáltal növekedjen a felsőfokú képzettségi szint aránya. A feladatok teljesítését az egyetem és a Technológiai Oktatásért Alapítvány (TOA) konzorciumban valósította meg.
Az EFOP-3.4.3 (teljes elnevezés a cikk végén) pályázat az ország négy helyszínen, Budapesten, Székesfehérváron, Salgótarjánban és Kisvárdán valósult meg a Közösségi Educatio Oktató és Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel konzorciumban. A közös cél a folyamatosan növekvő szakember-utánpótlás igények minőségi és mennyiségi kielégítése, biztosítása, az egyetem részéről az intézmény szolgáltatásainak és működésének minőségi fejlesztése volt. - A két projekt nagyjából egy időben indult, illetve zárult és több szakmai kapcsolódási pontja van – mondta elöljáróban hargitai Dávid, az EFOP 3.4.3 projektvezetője.
- Az elmúlt időszak két legnagyobb kutatás-fejlesztési pályázata zárult most le – mondta elöljáróban Prof. Dr. Kovács Levente rektor. Hozzátette: - miután egyre égetőbbé válik a mérnök-informatikus hiány, a Kormány deklarált stratégiai célként tűzte ki a probléma orvoslását. Az Óbudai Egyetem, mint a hazai felsőoktatási műszaki felsőoktatási paletta leggyakorlatorientáltabb intézménye többek közt tervbe vette, hogy a korábbiakhoz mérten még intenzívebben népszerűsíti a középiskolások körében a mérnöki pályát, illetve hozzájáruljon a felsőfokú műszaki végzettségű szakemberek számának növekedéséhez. Egyebek mellett ezen elképzelések megvalósítását tette lehetővé a két pályázat. Jelentős nemzetközi és regionális programok valósulhattak meg. Hangsúlyozta: az Óbudai Egyetem nemcsak Magyarország STEM koalíciójának elnöki szerepét tölti be, illetve koordinálja az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, hanem Közép-Kelet Európában meghatározó intézmény is e téren. A pályázatokat bemutató előadása során a rektor kiemelte, szemléltette a projektek főbb mérföldköveit. Elmondta, sikerült elérni azt is, hogy a hátrányos helyzetű régiókban is megteremtsék a műszaki egyetemre bejutás, tanulás, diplomaszerzés lehetőségét. Megjegyezte: az egyetem oktatásfejlesztési programja is jelentősen fejlődhetett pályázati forrásból.
Az egyetem vezetése számára szintén kiemelten fontos volt, hogy műszaki területen továbbtanulási lehetőséget biztosítson a határon túl élő magyar fiatalok számára. Ezen túlmenően az európai szintű felzárkóztatási programhoz kapcsolódóan is sikerült szép eredményeket elérni.
Dr. habil. Felde Imre ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes az EFOP-3.4.4 projektről számolt be előadásában. Arra a felismerésre mutatott rá, hogy a műszaki és természettudományi szakemberek akkut hiánya belátható időn belül az innovációs képesség csökkenéséhez, majd szükségszerűen az érintett régió gazdasági teljesítményének romlásához vezethet. A pályázati projektben az Észak-európai „jó gyakorlatokat” követve az említett kedvezőtlen folyamatok megállítását, megfordítását tűzték ki célul. Ennek érdekében összetett képzési programokat indítottak útjára, melyekkel a pályaválasztás előtt álló fiatalokat igyekeztek elérni, a STEM területek felé irányítani, továbbá a hallgatók matematikai felkészültségét fejleszteni. A projekt másik fontos feladata az egyetemi hallgatói lemorzsolódási rátának csökkentése volt, melyet tematikusan fókuszált digitális tananyagok segítségével kívánnak elérni.
Kersánszki Tamás hangsúlyozta az Óbudai Egyetem vezető szerepét az európai STEM platformon. Arról adott tájékoztatást, hogy elérhető az EFOP által támogatott programokat, intézményeket bemutató adatbázis. Többek közt beszámolt a középiskolás diákok számára rendezett, műszaki témájú „Agyvihar” verseny sikerességéről is.
Dr. Seebauer Márta oktatási rektorhelyettes az egyetemen megvalósuló e-learning fejlesztési program sikerességéről beszélt. Előadásában felidézte, hogy projekt előkészítése 2016-ban kezdődött. A projekt célja nem egyszerűen elektronikus tananyagok elkészítése volt, hanem a felsőoktatásban használt oktatásmódszertan gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központúvá tétele. Ehhez először az oktatók képzésére volt szükség, hiszen a publikáláshoz kiválasztott Moodle keretrendszer interaktív moduljai teljes paradigmaváltást tettek lehetővé az oktatásban. Ezek támogatják a csoportban végzett önálló munkát. A tantervi tananyagokon kívül módszertani és az idegen nyelv oktatását támogató kurzusok is készültek. Ugyancsak fontos cél volt a nemzetköziesítés. A szerzők között külföldi és határon túli magyar oktatók is megtalálhatók. 423 szerző és lektor összesen 232 kurzust készített. Az összes hallgatói megtekintések száma 190 969 578. A fejlesztési program nagyban hozzájárult ahhoz, hogya koronavírus-járvány kezdetétől zökkenőmentes volt az átállás az online oktatásra.
Székyné Dr. Sztrémy Melinda, a Salgótarjáni Képzési Központ és Kutatóhely igazgatója a regionális különbségek kiegyenlítése érdekében a kevésbé fejlett régiókban létrehozott két képzési helyszínen – az egyetem salgótarjáni telephelyén, valamint a Kisvárdai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban megvalósult eredményekről számolt be. Hangsúlyozta: az intézmények valódi szellemi központként működnek, és a helyi gazdaságfejlesztés tényezőivé váltak.
Az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 „Az Óbudai Egyetem STEM stratégiai fejlesztései” és az EFOP-3.4.3-16-2016-00023 „Az Óbudai Egyetem komplex intézmény fejlesztései a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” pályázatok mindegyike több mint 4 éves teljesítési időszakot ölel fel. Az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, melyre a megítélt, vissza nem térítendő támogatás 384,49 millió forint volt. Az EFOP-3.4.3-16-2016-00023 projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, melyre a megítélt, vissza nem térítendő támogatás 1,215 milliárd forint volt.
Az EFOP-3.4.3 (teljes elnevezés a cikk végén) pályázat az ország négy helyszínen, Budapesten, Székesfehérváron, Salgótarjánban és Kisvárdán valósult meg a Közösségi Educatio Oktató és Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel konzorciumban. A közös cél a folyamatosan növekvő szakember-utánpótlás igények minőségi és mennyiségi kielégítése, biztosítása, az egyetem részéről az intézmény szolgáltatásainak és működésének minőségi fejlesztése volt. - A két projekt nagyjából egy időben indult, illetve zárult és több szakmai kapcsolódási pontja van – mondta elöljáróban hargitai Dávid, az EFOP 3.4.3 projektvezetője.
- Az elmúlt időszak két legnagyobb kutatás-fejlesztési pályázata zárult most le – mondta elöljáróban Prof. Dr. Kovács Levente rektor. Hozzátette: - miután egyre égetőbbé válik a mérnök-informatikus hiány, a Kormány deklarált stratégiai célként tűzte ki a probléma orvoslását. Az Óbudai Egyetem, mint a hazai felsőoktatási műszaki felsőoktatási paletta leggyakorlatorientáltabb intézménye többek közt tervbe vette, hogy a korábbiakhoz mérten még intenzívebben népszerűsíti a középiskolások körében a mérnöki pályát, illetve hozzájáruljon a felsőfokú műszaki végzettségű szakemberek számának növekedéséhez. Egyebek mellett ezen elképzelések megvalósítását tette lehetővé a két pályázat. Jelentős nemzetközi és regionális programok valósulhattak meg. Hangsúlyozta: az Óbudai Egyetem nemcsak Magyarország STEM koalíciójának elnöki szerepét tölti be, illetve koordinálja az ezzel kapcsolatos tevékenységeket, hanem Közép-Kelet Európában meghatározó intézmény is e téren. A pályázatokat bemutató előadása során a rektor kiemelte, szemléltette a projektek főbb mérföldköveit. Elmondta, sikerült elérni azt is, hogy a hátrányos helyzetű régiókban is megteremtsék a műszaki egyetemre bejutás, tanulás, diplomaszerzés lehetőségét. Megjegyezte: az egyetem oktatásfejlesztési programja is jelentősen fejlődhetett pályázati forrásból.
Az egyetem vezetése számára szintén kiemelten fontos volt, hogy műszaki területen továbbtanulási lehetőséget biztosítson a határon túl élő magyar fiatalok számára. Ezen túlmenően az európai szintű felzárkóztatási programhoz kapcsolódóan is sikerült szép eredményeket elérni.
Dr. habil. Felde Imre ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes az EFOP-3.4.4 projektről számolt be előadásában. Arra a felismerésre mutatott rá, hogy a műszaki és természettudományi szakemberek akkut hiánya belátható időn belül az innovációs képesség csökkenéséhez, majd szükségszerűen az érintett régió gazdasági teljesítményének romlásához vezethet. A pályázati projektben az Észak-európai „jó gyakorlatokat” követve az említett kedvezőtlen folyamatok megállítását, megfordítását tűzték ki célul. Ennek érdekében összetett képzési programokat indítottak útjára, melyekkel a pályaválasztás előtt álló fiatalokat igyekeztek elérni, a STEM területek felé irányítani, továbbá a hallgatók matematikai felkészültségét fejleszteni. A projekt másik fontos feladata az egyetemi hallgatói lemorzsolódási rátának csökkentése volt, melyet tematikusan fókuszált digitális tananyagok segítségével kívánnak elérni.
Kersánszki Tamás hangsúlyozta az Óbudai Egyetem vezető szerepét az európai STEM platformon. Arról adott tájékoztatást, hogy elérhető az EFOP által támogatott programokat, intézményeket bemutató adatbázis. Többek közt beszámolt a középiskolás diákok számára rendezett, műszaki témájú „Agyvihar” verseny sikerességéről is.
Dr. Seebauer Márta oktatási rektorhelyettes az egyetemen megvalósuló e-learning fejlesztési program sikerességéről beszélt. Előadásában felidézte, hogy projekt előkészítése 2016-ban kezdődött. A projekt célja nem egyszerűen elektronikus tananyagok elkészítése volt, hanem a felsőoktatásban használt oktatásmódszertan gyakorlat- és hallgatói munkavégzés központúvá tétele. Ehhez először az oktatók képzésére volt szükség, hiszen a publikáláshoz kiválasztott Moodle keretrendszer interaktív moduljai teljes paradigmaváltást tettek lehetővé az oktatásban. Ezek támogatják a csoportban végzett önálló munkát. A tantervi tananyagokon kívül módszertani és az idegen nyelv oktatását támogató kurzusok is készültek. Ugyancsak fontos cél volt a nemzetköziesítés. A szerzők között külföldi és határon túli magyar oktatók is megtalálhatók. 423 szerző és lektor összesen 232 kurzust készített. Az összes hallgatói megtekintések száma 190 969 578. A fejlesztési program nagyban hozzájárult ahhoz, hogya koronavírus-járvány kezdetétől zökkenőmentes volt az átállás az online oktatásra.
Székyné Dr. Sztrémy Melinda, a Salgótarjáni Képzési Központ és Kutatóhely igazgatója a regionális különbségek kiegyenlítése érdekében a kevésbé fejlett régiókban létrehozott két képzési helyszínen – az egyetem salgótarjáni telephelyén, valamint a Kisvárdai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban megvalósult eredményekről számolt be. Hangsúlyozta: az intézmények valódi szellemi központként működnek, és a helyi gazdaságfejlesztés tényezőivé váltak.
Az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 „Az Óbudai Egyetem STEM stratégiai fejlesztései” és az EFOP-3.4.3-16-2016-00023 „Az Óbudai Egyetem komplex intézmény fejlesztései a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében” pályázatok mindegyike több mint 4 éves teljesítési időszakot ölel fel. Az EFOP-3.4.4-16-2017-00019 projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, melyre a megítélt, vissza nem térítendő támogatás 384,49 millió forint volt. Az EFOP-3.4.3-16-2016-00023 projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg, melyre a megítélt, vissza nem térítendő támogatás 1,215 milliárd forint volt.
