Együtt egy fenntarthatóbb jövőért - környezettudatosság az iskolapadban
Napjainkban a globális ökológiai és éghajlati kihívások minden korábbinál sürgetőbbé teszik a cselekvést. A mindennapjainkban már most is tapasztalható negatív hatások arra figyelmeztetnek, hogy gyökeres fordulat nélkül komoly válság felé tartunk. A kollektív irányváltáshoz azonban szemléletváltásra van szükség, amelynek a leghatékonyabb eszköze a céltudatos nevelés. Ezt a fajta formálást érdemes mielőbb megkezdeni, szisztematikusan beépítve az iskolai tantervekbe. Ezeket a gyakorlati megvalósítási lehetőségeket térképezte fel a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karon megrendezett, „Projektkonferencia a fenntarthatóság szolgálatában - Tanulható fenntarthatóság óvodától az egyetemig, határon innen és túl” elnevezésű Nemzetközi Tudományos Konferencia.
A konferencia fókuszában az oktatás folytonossága állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a környezettudatos attitűd kialakítása az óvodai játékkal kezdődik, az iskolai projektekben mélyül el, és az egyetemi kutatásokban teljesedik ki. A rendezvény sikeresen bontotta le a falakat a különböző képzési szintek között, teret adva a jó gyakorlatok cseréjének a kora gyermekkori neveléstől a felsőoktatásig.
A konferenciát Bodáné Dr. habil. Kendrovics Rita, a Szervező Bizottság elnöke nyitotta meg, aki beszédében tolmácsolta Dr. habil. Koltai László, a kar dékánjának köszöntőjét is. A kar oktatási dékánhelyettese rámutatott: a jelenlegi törekvések egy olyan ívű, rendszerszintű nevelési folyamat kialakítására irányulnak, amely a legkisebbek korosztályától egészen a felsőoktatásig végig kíséri a diákokat. Ebben a struktúrában a környezeti kihívások témakörei és a pedagógiai módszertan mindig rugalmasan alkalmazkodik a hallgatóság életkori sajátosságaihoz. E folyamat egyik leghatékonyabb pillére a projektalapú oktatás. Ez a módszer a gyakorlatiasságra épít, melyben a diákok kézzelfogható, komplex problémák megoldásán keresztül, önálló kutatással és alkotómunkával tesznek szert tudásra a száraz elméletek magolása helyett. A dékánhelyettes kiemelte, hogy ennek a megközelítésnek a legfőbb erénye az elméleti képzés és a belső értékrend formálásának tökéletes szimbiózisa.
Az előadók sok egyéb mellett hangsúlyozták, hogy a 21. század globális környezeti kihívásai nem csupán technológiai válaszokat, hanem alapvető szemléletváltást követelnek meg a társadalom minden tagjától. A tíz évvel ezelőtt útjára indított konferenciasorozat célja ma is változatlan: megerősíteni, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy tananyagba illeszthető fejezet, hanem egy olyan élő kompetencia, amelynek átadásához a hagyományos oktatási keretek már nem elegendőek. A projektpedagógia cselekvésorientált módszertana képes arra, hogy a tanulókat a komplex ökológiai összefüggések megértésére és valódi problémamegoldásra sarkallja.
Dr. Szili Katalin az Országgyűlés volt elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke „Tanulható-e a fenntarthatóság?” című előadásában a rendszerszintű és társadalmi szintű tanulási folyamatok fontosságára mutatott rá, továbbá a kritikai gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, és a fiatalok felelősségére hívta fel a figyelmet, hogy ne csak „utasai” legyenek a „Föld nevű űrhajónak”.
Prof. Dr. Dúll Andrea egyetemi tanár, az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottság elnöke, az ELTE PPK dékánja, az Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója „Környezetpszichológiai fenntarthatóság a műemlékvédelemtől a településekig” címmel tartott magával ragadó előadást a fizikai környezet és az emberi psziché kapcsolatáról.
A plenáris előadások során Czippán Katalin oktatási és stratégiai tanácsadó, a Kék Bolygó Alapítvány alapító társelnöke, IUCN CEC „A természettől tanulni egy fenntarthatóbb jövőért” című prezentációjában a természet alapú megoldások és a tapasztalati tanulás pedagógiáját állította középpontba.
Dr. habil. Zádori Iván kapcsolati dékánhelyettes, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem KPVK-ról mutatta be a „Környezeti nevelés és fenntarthatóság” című új szakkönyvét, melynek ünnepélyes bemutatójára is sor került.
Dr. habil. Paed Dr. Melinda Nagy, PhD. a szlovákiai Selye János Egyetem rektorhelyettese „A terepi tanulás pedagógiai ereje” címmel a tantermen kívüli, gyakorlati oktatás tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Szőllősi-Sebestyén Zita, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének környezetvédelmi oktatási koordinátora „Élményből szemlélet - Aha-pillanatok a fenntarthatósági oktatásban” című előadásában a szemléletformálás gyakorlati trükkjeibe és a motiváció felkeltésének módszereibe avatta be a jelenlévőket.
A program szekcióelőadásokkal és műhelybeszélgetésekkel folytatódott. A konferencia fő célkitűzése az volt, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudással, hanem azonnal alkalmazható, gyakorlati projektötletekkel távozzanak. A prezentációk során a szakemberek közösen keresték a választ arra, miként válhat egy óvodai konyhakert, egy középiskolai hulladékgazdálkodási projekt vagy éppen egy egyetemi innovációs műhely a fenntartható jövő motorjává.
A konferencia részletes anyagai, valamint a prezentációk összefoglalói folyamatosan frissülnek a rendezvény hivatalos weboldalán: projektkonferencia.rkk.uni-obuda.hu
A konferenciát Bodáné Dr. habil. Kendrovics Rita, a Szervező Bizottság elnöke nyitotta meg, aki beszédében tolmácsolta Dr. habil. Koltai László, a kar dékánjának köszöntőjét is. A kar oktatási dékánhelyettese rámutatott: a jelenlegi törekvések egy olyan ívű, rendszerszintű nevelési folyamat kialakítására irányulnak, amely a legkisebbek korosztályától egészen a felsőoktatásig végig kíséri a diákokat. Ebben a struktúrában a környezeti kihívások témakörei és a pedagógiai módszertan mindig rugalmasan alkalmazkodik a hallgatóság életkori sajátosságaihoz. E folyamat egyik leghatékonyabb pillére a projektalapú oktatás. Ez a módszer a gyakorlatiasságra épít, melyben a diákok kézzelfogható, komplex problémák megoldásán keresztül, önálló kutatással és alkotómunkával tesznek szert tudásra a száraz elméletek magolása helyett. A dékánhelyettes kiemelte, hogy ennek a megközelítésnek a legfőbb erénye az elméleti képzés és a belső értékrend formálásának tökéletes szimbiózisa.
Az előadók sok egyéb mellett hangsúlyozták, hogy a 21. század globális környezeti kihívásai nem csupán technológiai válaszokat, hanem alapvető szemléletváltást követelnek meg a társadalom minden tagjától. A tíz évvel ezelőtt útjára indított konferenciasorozat célja ma is változatlan: megerősíteni, hogy a fenntarthatóság nem csupán egy tananyagba illeszthető fejezet, hanem egy olyan élő kompetencia, amelynek átadásához a hagyományos oktatási keretek már nem elegendőek. A projektpedagógia cselekvésorientált módszertana képes arra, hogy a tanulókat a komplex ökológiai összefüggések megértésére és valódi problémamegoldásra sarkallja.
Dr. Szili Katalin az Országgyűlés volt elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács alapítója és tiszteletbeli elnöke „Tanulható-e a fenntarthatóság?” című előadásában a rendszerszintű és társadalmi szintű tanulási folyamatok fontosságára mutatott rá, továbbá a kritikai gondolkodás fontosságát hangsúlyozta, és a fiatalok felelősségére hívta fel a figyelmet, hogy ne csak „utasai” legyenek a „Föld nevű űrhajónak”.
Prof. Dr. Dúll Andrea egyetemi tanár, az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottság elnöke, az ELTE PPK dékánja, az Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója „Környezetpszichológiai fenntarthatóság a műemlékvédelemtől a településekig” címmel tartott magával ragadó előadást a fizikai környezet és az emberi psziché kapcsolatáról.
A plenáris előadások során Czippán Katalin oktatási és stratégiai tanácsadó, a Kék Bolygó Alapítvány alapító társelnöke, IUCN CEC „A természettől tanulni egy fenntarthatóbb jövőért” című prezentációjában a természet alapú megoldások és a tapasztalati tanulás pedagógiáját állította középpontba.
Dr. habil. Zádori Iván kapcsolati dékánhelyettes, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem KPVK-ról mutatta be a „Környezeti nevelés és fenntarthatóság” című új szakkönyvét, melynek ünnepélyes bemutatójára is sor került.
Dr. habil. Paed Dr. Melinda Nagy, PhD. a szlovákiai Selye János Egyetem rektorhelyettese „A terepi tanulás pedagógiai ereje” címmel a tantermen kívüli, gyakorlati oktatás tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Szőllősi-Sebestyén Zita, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének környezetvédelmi oktatási koordinátora „Élményből szemlélet - Aha-pillanatok a fenntarthatósági oktatásban” című előadásában a szemléletformálás gyakorlati trükkjeibe és a motiváció felkeltésének módszereibe avatta be a jelenlévőket.
A program szekcióelőadásokkal és műhelybeszélgetésekkel folytatódott. A konferencia fő célkitűzése az volt, hogy a résztvevők ne csak elméleti tudással, hanem azonnal alkalmazható, gyakorlati projektötletekkel távozzanak. A prezentációk során a szakemberek közösen keresték a választ arra, miként válhat egy óvodai konyhakert, egy középiskolai hulladékgazdálkodási projekt vagy éppen egy egyetemi innovációs műhely a fenntartható jövő motorjává.
A konferencia részletes anyagai, valamint a prezentációk összefoglalói folyamatosan frissülnek a rendezvény hivatalos weboldalán: projektkonferencia.rkk.uni-obuda.hu
