Nemzetközi ranking-konferenciának adott otthon az ÓE
Mi az egyetemi rangsorok szerepe az egyetemi stratégia alkotásában? Hogyan maradjunk versenyképesek a régióban, a világban vagy a rangsoreredményekben? Ezekre, illetve hasonló kérdésekre keresték a választ az Óbudai Egyetem University Ranking Forum, Excellence and Visibility címmel tartott konferenciáján november 24-én, ahol a terület legkiválóbb szakértői osztották meg eredményeiket, véleményüket az egyetemi ranking témájáról. Az eseményen részt vevő hallgatók megismerhették, hogy az egyetemi rangsorok, valamint az egyetemek közötti verseny hogyan járul hozzá a hallgatóközpontú felsőoktatás, illetve innovációs és kutatási környezet kialakulásához.
Az Óbudai Egyetem idén harmadik alkalommal szervezett Ranking Fórumot, először 2021-ben az Elsevierrel együttműködve, majd 2022-ben az Óbudai Egyetem vezetésével és a Visegrád Fund támogatásával megvalósuló V4 University Visibility projekt és a Times Higher Education szakértői kezdeményezésére – idézte fel köszöntőjében Prof. Dr. Kovács Levente rektor, aki szerint az Óbudai Egyetem nemzetközi erősödését jelzi az is, hogy idén is számos, nemzetközi szinten elismert felsőoktatási szakértő – köztük a Times Higher Education európai vezetője, Magdalena Marzec és Andrej Voronkov, az EasyChair alapító vezetője – fogadta el az egyetem meghívását, és vettek részt előadóként a fórumon.
Prof. Dr. Gulácsi László tudományos rektorhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy egyre több felsőoktatási intézményt rangsorolnak, és ez kiváló lehetőség az Óbudai Egyetem nemzetközi láthatóságának növelésére. Ugyanakkor az egyre fokozódó verseny kihívást is jelent, amelyre a publikációkat, az oktatást és az ipari kapcsolatokat is érintő átfogó stratégiával lehet és kell válaszolni. Az Óbudai Egyetem jelenleg az előkelő 1000-1200-as tartományban helyezkedik el, és önmagában a pozíció megtartása is komoly eredmény a már említett egyre fokozódó versenyhelyzetben. A közép- és kelet-közép-európai országok egyetemei hasonló kihívásokkal néznek szembe, így közösek a trendek és a törekvések, ezek megvitatására került sor többek között a fórumon.
Magdalena Marzec, a Times Higher Education World University Rankings regionális igazgatója a fórumon ismertette a THE World University Rankings módszertanát, illetve bemutatta a THE Global Reputation Survey adatait, amely több mint kétmillió egyetemi szavazat eredményét, 100 000 megkérdezett oktató és kutató válaszait tartalmazza. Előadása során betekintést engedett az aktuális trendekbe és esettanulmányok segítségével mutatott be számos jó gyakorlatot, hogyan lehet a nemzetközi rangsorban előrébb lépni kiemelve az egyetemi hírnév és elismertség szerepét a meglévő eredmények megismertetésében.
Szluka Péter, a Semmelweis Egyetem Könyvtárának igazgatója elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények presztízsének és státuszának bemutatása iránti növekvő érdeklődés számos nemzetközi rangsorolási rendszer létrehozását ösztönözte. E rangsorok jelentős része a tudományos teljesítményre épül. Előadásában feltárta, hogy a melyek a különböző rangsorok közötti különbségek, valamint bemutatta, hogy hogyan vizsgálták a legjobb egyetemek tudományos tevékenyégét bibliometriai paraméterekkel.
Soós Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa bemutatta elemzését, melyben arra kereste a választ, hogy a bibliometriai adatok különböző „láthatatlan” összefüggései hogyan befolyásolják az egyetemek tudományos teljesítményét a rangsorokban.
Tóth Barbara, az Óbuda Egyetem Ranking Bizottságának arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy bár a régió egyetemeinek tudományos teljesítménye dinamikusan növekszik, azok évről évre veszítenek a rangsorban elfoglalt pozíciójukból. A trend részben magyarázható csak a rangsorba újonnan belépő egyetemek számával, a verseny dinamikus növekedésével. Előadásában bemutatta az Óbudai Egyetem munkatársai által fejlesztett Rank-kalkulátort, amellyel a régió egyetemei tesztelhetnek hipotetikus publikációs forgatókönyveket, az pedig az újonnan csatlakozó egyetemek számának, azok várható helyének figyelembe vételével megadja a következő évi rangot.
Az előadás alapját nyújtó, a kalkulátor fejlesztését tartalmazó cikk itt érhető el.
Andrei Voronkov, az University of Manchester professzora, a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora arról tartott előadást, hogy az EasyChair milyen szolgáltatásokat kínál az egyetemek publikációs stratégiájának segítésére.
A rendezvényen panelbeszélgetések keretében osztották meg tapasztalataikat az elhangzott előadások tartalmával kapcsolatban.
Prof. Dr. Gulácsi László tudományos rektorhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy egyre több felsőoktatási intézményt rangsorolnak, és ez kiváló lehetőség az Óbudai Egyetem nemzetközi láthatóságának növelésére. Ugyanakkor az egyre fokozódó verseny kihívást is jelent, amelyre a publikációkat, az oktatást és az ipari kapcsolatokat is érintő átfogó stratégiával lehet és kell válaszolni. Az Óbudai Egyetem jelenleg az előkelő 1000-1200-as tartományban helyezkedik el, és önmagában a pozíció megtartása is komoly eredmény a már említett egyre fokozódó versenyhelyzetben. A közép- és kelet-közép-európai országok egyetemei hasonló kihívásokkal néznek szembe, így közösek a trendek és a törekvések, ezek megvitatására került sor többek között a fórumon.
Magdalena Marzec, a Times Higher Education World University Rankings regionális igazgatója a fórumon ismertette a THE World University Rankings módszertanát, illetve bemutatta a THE Global Reputation Survey adatait, amely több mint kétmillió egyetemi szavazat eredményét, 100 000 megkérdezett oktató és kutató válaszait tartalmazza. Előadása során betekintést engedett az aktuális trendekbe és esettanulmányok segítségével mutatott be számos jó gyakorlatot, hogyan lehet a nemzetközi rangsorban előrébb lépni kiemelve az egyetemi hírnév és elismertség szerepét a meglévő eredmények megismertetésében.
Szluka Péter, a Semmelweis Egyetem Könyvtárának igazgatója elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények presztízsének és státuszának bemutatása iránti növekvő érdeklődés számos nemzetközi rangsorolási rendszer létrehozását ösztönözte. E rangsorok jelentős része a tudományos teljesítményre épül. Előadásában feltárta, hogy a melyek a különböző rangsorok közötti különbségek, valamint bemutatta, hogy hogyan vizsgálták a legjobb egyetemek tudományos tevékenyégét bibliometriai paraméterekkel.
Soós Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa bemutatta elemzését, melyben arra kereste a választ, hogy a bibliometriai adatok különböző „láthatatlan” összefüggései hogyan befolyásolják az egyetemek tudományos teljesítményét a rangsorokban.
Tóth Barbara, az Óbuda Egyetem Ranking Bizottságának arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy bár a régió egyetemeinek tudományos teljesítménye dinamikusan növekszik, azok évről évre veszítenek a rangsorban elfoglalt pozíciójukból. A trend részben magyarázható csak a rangsorba újonnan belépő egyetemek számával, a verseny dinamikus növekedésével. Előadásában bemutatta az Óbudai Egyetem munkatársai által fejlesztett Rank-kalkulátort, amellyel a régió egyetemei tesztelhetnek hipotetikus publikációs forgatókönyveket, az pedig az újonnan csatlakozó egyetemek számának, azok várható helyének figyelembe vételével megadja a következő évi rangot.
Az előadás alapját nyújtó, a kalkulátor fejlesztését tartalmazó cikk itt érhető el.
Andrei Voronkov, az University of Manchester professzora, a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora arról tartott előadást, hogy az EasyChair milyen szolgáltatásokat kínál az egyetemek publikációs stratégiájának segítésére.
A rendezvényen panelbeszélgetések keretében osztották meg tapasztalataikat az elhangzott előadások tartalmával kapcsolatban.
