Biciklimeghajtású telefontöltő, humánenergiájú esztergagép?
Az Óbudai Egyetem falai számos tehetséget rejtenek. Készült már nem egy interjú fiatalokról, akik kitűntek a sorból. Na de kik azok, akik ezeket a kimagasló egyéneket tanítják az egyetem berkein belül? A következő interjúban Biró Szabolcsot kérdeztük, a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar egyik mestertanárát, aki az egyetemi pályafutása mellett megálmodott egy világot, amellyel közelebb hozhatja kicsik és nagyok számára a gépgyártás által a fizika csodáit. Létrehozta Kezes-lábas-Játszóházát, ahol újrahasznosított szemétből gyárt biciklimeghajtású gépeket.
Mióta dolgozik az Óbudai Egyetemen?
Most volt a 20 éves jubileumom. Ezt megelőzően ide jártam főiskolára, akkoriban még Bánki Donát Műszaki Főiskolának hívták, és ezt végeztem el CAD/CAM szakirányon, illetve a mérnöktanári diplomát is itt szereztem. Gyártástechnológiával foglalkozom és a specializációm az a forgácsolástechnika. A tárgyaim is ezekkel kapcsolatosak, van, hogy csak laborméréseket végzek, gépi bemutató órákat tartok, de tárgyfelelős is vagyok.
Szakterülete és a hobbijai akkor összefonódnak?
Ez abszolút így van! A karrieremet a tudományos kutatás helyett inkább az alkalmazott tudománynak szenteltem.
Hogy jött a képbe a Kezes-lábas Játszóház?
Ez konkrétan a polgári szolgálatom idejében indult el, ugyanis megkerestek ezzel az ötlettel, hogy lehetne-e csinálni valami biciklivel meghajtott „őrületet”. A polgári szolgálat alapvetően úgy nézett ki, hogy miután megcsináltuk az adott feladatunkat, utána elég sok szabadidőnk maradt, így elég időm volt itt a műhelyben barkácsolni. Fejleszthettünk, kutathattunk csinálhattunk dolgokat és miután összeállt egy működő szerkezet, ami nagyon népszerű lett, és nagyon szerették, ezek az ötletek elkezdtek szaporodni.
Miért épp a biciklire esett a választás?
Azt gondolom, hogy a bicikli nagyon kézenfekvő választás. Jól ki van találva, és sok van belőle, rengetegen használják, és engem mindig izgatnak az újdonságok, hogy mit lehet belőle kihozni. Például összeeszkábálni egy öreg biciklit egy kiszeparált lombfúvóval, és kreálni belőle valami izgalmas játékot, amit a gyerekek imádnak.
Van esetleg állandó kiállításotok?
Jelenleg nincsen állandó helyszínünk, bár tervben van, de a147 biciklivel hajtott eszközünkkel járjuk az országot így lényegében egy vándorkiállítás vagyunk.
Melyik találmányára a legbüszkébb?
Ha már így rákérdeztél, akkor szerintem az eszterga gépre, mert hogy ez szakma szempontjából is kötődik hozzám. Illetve talán azért is, mert ez volt az egyik első munkám.
Mi adja a legfőbb ihletet?
Szeretem azt látni, amikor egy kisgyerek odaáll a gép mellé, ami egy nagyon furfangos gép, bicikli hajtja nincsen benne villanymotor, és ő képes általa arra, hogy esztergáljon magának például egy fanyelet, amit utána hazavihet és akkor csinál belőle egy csavarhúzót vagy valamit. Rendszeresen járok MÉH- és vastelepre, bolhapiacra, mindenhova, ahol inspirálódni tudok, ott van a sok kidobott tárgy, és mindig azon tűnődöm, hogy milyen formában kelhetnének új életre.
Mik a jövőbeli tervei?
Számomra az egyetem az első. Ez régen is így volt, ma is így van. A játszóházas tervek ettől függetlenek, de szeretném, hogy ez a vállalkozás híresebb legyen, nagyobb visszhangja legyen. Folyamatos a fejlesztés, folyamatos a cég növekedése, de ehhez az kell, hogy minél több helyre eljussunk. Hiszem, hogy ezek a biciklimeghajtású újrahasznosított hulladékból készült „játékok” sokszor túlmutatnak azon, hogy csak egy játék legyen. Ezek szemléletformáló eszközök, és én hiszek abban, hogy a környezetvédelem napjaink egyik legmeghatározóbb gondolata.
Most volt a 20 éves jubileumom. Ezt megelőzően ide jártam főiskolára, akkoriban még Bánki Donát Műszaki Főiskolának hívták, és ezt végeztem el CAD/CAM szakirányon, illetve a mérnöktanári diplomát is itt szereztem. Gyártástechnológiával foglalkozom és a specializációm az a forgácsolástechnika. A tárgyaim is ezekkel kapcsolatosak, van, hogy csak laborméréseket végzek, gépi bemutató órákat tartok, de tárgyfelelős is vagyok.
Szakterülete és a hobbijai akkor összefonódnak?
Ez abszolút így van! A karrieremet a tudományos kutatás helyett inkább az alkalmazott tudománynak szenteltem.
Hogy jött a képbe a Kezes-lábas Játszóház?
Ez konkrétan a polgári szolgálatom idejében indult el, ugyanis megkerestek ezzel az ötlettel, hogy lehetne-e csinálni valami biciklivel meghajtott „őrületet”. A polgári szolgálat alapvetően úgy nézett ki, hogy miután megcsináltuk az adott feladatunkat, utána elég sok szabadidőnk maradt, így elég időm volt itt a műhelyben barkácsolni. Fejleszthettünk, kutathattunk csinálhattunk dolgokat és miután összeállt egy működő szerkezet, ami nagyon népszerű lett, és nagyon szerették, ezek az ötletek elkezdtek szaporodni.
Miért épp a biciklire esett a választás?
Azt gondolom, hogy a bicikli nagyon kézenfekvő választás. Jól ki van találva, és sok van belőle, rengetegen használják, és engem mindig izgatnak az újdonságok, hogy mit lehet belőle kihozni. Például összeeszkábálni egy öreg biciklit egy kiszeparált lombfúvóval, és kreálni belőle valami izgalmas játékot, amit a gyerekek imádnak.
Van esetleg állandó kiállításotok?
Jelenleg nincsen állandó helyszínünk, bár tervben van, de a147 biciklivel hajtott eszközünkkel járjuk az országot így lényegében egy vándorkiállítás vagyunk.
Melyik találmányára a legbüszkébb?
Ha már így rákérdeztél, akkor szerintem az eszterga gépre, mert hogy ez szakma szempontjából is kötődik hozzám. Illetve talán azért is, mert ez volt az egyik első munkám.
Mi adja a legfőbb ihletet?
Szeretem azt látni, amikor egy kisgyerek odaáll a gép mellé, ami egy nagyon furfangos gép, bicikli hajtja nincsen benne villanymotor, és ő képes általa arra, hogy esztergáljon magának például egy fanyelet, amit utána hazavihet és akkor csinál belőle egy csavarhúzót vagy valamit. Rendszeresen járok MÉH- és vastelepre, bolhapiacra, mindenhova, ahol inspirálódni tudok, ott van a sok kidobott tárgy, és mindig azon tűnődöm, hogy milyen formában kelhetnének új életre.
Mik a jövőbeli tervei?
Számomra az egyetem az első. Ez régen is így volt, ma is így van. A játszóházas tervek ettől függetlenek, de szeretném, hogy ez a vállalkozás híresebb legyen, nagyobb visszhangja legyen. Folyamatos a fejlesztés, folyamatos a cég növekedése, de ehhez az kell, hogy minél több helyre eljussunk. Hiszem, hogy ezek a biciklimeghajtású újrahasznosított hulladékból készült „játékok” sokszor túlmutatnak azon, hogy csak egy játék legyen. Ezek szemléletformáló eszközök, és én hiszek abban, hogy a környezetvédelem napjaink egyik legmeghatározóbb gondolata.
