Magyarországról
Terület: 93.030 km2
Lakosság száma: 10,197.119
Népsűrűség: 108 fő/km2, a lakosság 63%-a lakik a városokban
Főváros: Budapest, területe 525 km2 (lakosainak száma: 1 775 203)
Idő: közép-európai idő (GMT+1)
Óra átállítási idő: március
elejétől október végéig:
közép-európai idő+1 óra (GMT+2)
Hivatalos nyelv: magyar
Államforma: köztársaság
Közigazgatási forma: 19 megye, 23 megyei jogú város
Pénznem: Forint (Ft, HUF)
Villanyáram: 230V, 50Hz
Az államhatárok hossza: 2.246 km
A szomszédos országok száma: 7
Magyarországra érkező külföldiek száma évente: 31,141.000
Hazánk
Közép-Európa szívében, a
Kárpát-medencében terül el közel 93 ezer
négyzetkilométeren. Fővárosa a
kétmillió lakosú Budapest nemcsak az
ország, hanem a környező régiók
központjaként is jelentős szerepet kap. Magyarország
természeti adottságaival, történelmi
múltjával, nevezetességeivel nemcsak itthon, de
világszerte is ismert. A Dunántúlon
található hegységek, városok,
kisebb-nagyobb települések, valamint a Balaton - amely
hazánk és Közép-Európa legnagyobb
édesvizű tava - mind-mind egy-egy gyöngyszeme a
sokszínű és látványosságokban gazdag
tájnak. A Duna-Tisza köze az Alföld és a
két nagy folyónk - a Duna és a Tisza -
gyönyörű és páratlan kincseit tárja
elénk. A keleti országrészben pedig a
Tiszántúlon elterülő Alföld, a Hortobágy
nevezetességei, sajátosságai
nyújtják az érdeklődő számára a
páratlan kikapcsolódást. Az ország
észak-keleti felén végig
húzódó
Északi-középhegységben nemcsak a
túrázók, de a pihenni vágyók is
találnak kellemes, és csendes vidékeket.
A Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei
Március 15.: az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc
kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének
napja.
Augusztus 20.: államalapító Szent István ünnepe (egyben
állami ünnep).
Október 23.: az 1956. évi forradalom
és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar
Köztársaság 1989. évi
kikiáltásának napja.
Budapest
Hazánk fővárosa, közel kétmilliós
lélekszámú közigazgatási, ipari,
kereskedelmi, közlekedési, oktatási,
kulturális, művészeti és sportcentrum,
Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi
célpontja.
A Duna, amely földrajzi és tájképi szempontból is meghatározza a
város jellegét, 28 km hosszan szeli át a várost. A pesti oldal (Duna
bal partja) tengerszint feletti magassága 100-150 méter, a
Budai-hegyek legmagasabb pontja 529 méter. Buda, Pest és Óbuda
egyesítését 1872-ben mondták ki. 1950-ben további települések
csatlakoztak hozzá (Újpest, Kispest, Nagytétény), így jött létre a
mai Budapest. Területe 525 nkm
Csodálatos fekvésű város. Valamikor a hegyek
átnyúltak az Alföld területére is, de a
Duna által kijelölt törés mentén a
keleti rész fokozatosan, lépcsősen a mélybe
süllyedt; és rajta hosszú időn át tenger
hullámzott. Tengeri üledékek és az azokra
települő folyóvízi lerakódások alatt a
városligeti artézi kút fúrása
közben kb. 1000 méter mélyen találták
meg a budai oldalon felszínen levő hegyek
folytatását, az alapkőzetet. A Budai-hegység
nagyrészt triász időszaki mészkőből és
dolomitból áll. Dolomitból épül fel
pl. a Gellérthegy, a Hármashatár-hegy,
Látó-hegy, Szabadság-hegy.
Bővebb információk Budapestről:
www.budapest.hu
Bővebb információk Magyarországról:
www.magyarorszag.hu
|