Dr. Szeidl L�szl�
egyetemi tan�r
kari f�igazgat�

Sz�let�si hely, id�:
Salg�tarj�n, 1948. m�jus 31.


K�pzetts�g, tudom�nyos fokozat, kinevez�s:
matematikus (E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetem, Term�szettudom�nyi Kar, matematikus szak, 196/1971, 1971. 07. 07.)
a matematikai tudom�ny kandid�tusa, /magyar/ 8288 (1979. 10. 12.) /szovjet/ 05770 (1979. 10. 12.)
a matematikai tudom�ny doktora, MTA 3389 (1995. 09. 15.)
2000. Habilit�lt doktor (267/2000, ELTE)
Habilit�ci�s diploma kelte (tudom�ny�ga): 1998. 03. 12. (matematika), ELTE


Nyelvtud�s:
angol, n�met, orosz (fels�fok)


Munkahelyi beoszt�sok:
MTA Sz�m�t�stechnikai �s Automatiz�l�si Kutat� Int�zet: tud.smts (1971-1974), tud.mts. (1974-1979), tud.fmts. (1979-1981)

ELTE Sz�m�t�k�zpont: tud.fmts. (1981-1992), c. egy doc. (1985-t�l), �n�ll� tud. csoportvezet� (1984- 1992)

ELTE TTK, Val�sz�n�s�gelm�leti �s Statisztika Tansz�k: tud.fmts. (1992-1994), egy.doc. (1994-1999)

PTE TTK, Matematika Tansz�k: egy. tan�r (1999), PTE TTK Matematikai �s Informatikai Int�zet: mb. int�zetigazgat� (2000.01.01. - 2000.06.30.), kinevezett int�zetigazgat� (2000. 07. 01. - 2005. 06. 30.), Budapesti M�szaki Egyetem: r�szfoglalkoz�s� tud.fmts a K�zleked�sm�rn�ki Karon (1981-1985), �s az �p�t�m�rn�ki Karon (1991-1994)

BMF KVK, egyetemi tan�r (2005-2006)

ELTE IK, egyetemi tan�r (2005- )

BMF NIK, egyetemi tan�r (2006- )


Vezet�i megb�z�sa (id�pont megjel�l�se):
ELTE Sz�m�t�k�zpont: Alkalmazott rendszerelm�leti �n�ll� tud. csoport, csoportvezet� (1984-1992), PTE TTK Matematikai �s Informatikai Int�zet: mb. int�zetigazgat� (2000. 01. 01. - 2000. 06. 30.), kinevezett intez�tigazgat� (2000. 07. 01. - 2005. 06. 30.), BMF NIK f�igazgat� (2006- ), int�zetigazgat� (2006- ).


Oktat�s, oktat�sfejleszt�s, oktat�sszervez�s:
Sz�lesk�r� oktat�si tev�kenys�g az 1981-99-es �vekben az ELTE TTK-n, 1999 �ta pedig a PTE TTK-n.
El�ad�sok �s speci�lis koll�giumok tart�sa programtervez� matematikus, matematikus, matematika tan�rszakos, bioI�gus, szakinformatikus, valamint doktorandusz hallgat�knak az al�bbi t�rgyakb�l: sorban�ll�s elm�lete, szimul�ci�s m�dszerek, sz�m�t�g�pek hat�konys�gvizsg�lata, oper�ci�s rendszerek, kock�zatelemz�s, t�bbv�ltoz�s statisztikai anal�zis, optim�lis meg�ll�t�si szab�lyok, val�sz�n�s�gelm�let �s matematikai statisztika, id�soranal�zis, t�megkiszolg�l�si rendszerek elm�lete, sztochasztikus rendszerek modellez�se, biometria, algoritmusok. Az oktat�s mellett t�bb tant�rgy tematik�j�nak elk�sz�t�se, illetve tov�bbfejleszt�se; tank�nyvek �s szakk�nyvek �r�sa. N�met nyelven el�ad�sok �s gyakorlatok tart�sa: heti 4+2 �r�ban matematikai statisztik�b�l III. �ves matematikus hallgat�knak a Paderborni Egyetemen (N�metorsz�g) az 1991-92 tan�vben, egy teljes szemeszteren �t.

Tudom�nyos ut�np�tl�s nevel�se:
Aspir�nsvezet�s (v�d�s: 1982). R�szv�tel az ELTE TTK Matematika, valamint Oper�ci�kutat�si, alkalmazott matematikai �s statisztikai doktori programok akkredit�ci�j�ban, t�rgyak tematik�j�nak kidolgoz�sa, el�ad�sok tart�sa. Doktoranduszok t�mavezet�se: egy doktorandusz 2003-ban v�dte meg PhD �rtekez�s�t, egy pedig 2006-ban ny�jtja be �rtekez�s�t. Jelenleg egy doktorandusz t�mavezet�s�t v�gzi.

Oktat�sszervez�si munka:
1999 �ta jelent�s m�rt�k� oktat�sszervez�i munka: a PTE TTK Matematikai �s Informatikai Int�zet l�trehoz�sa �s vezet�se 2000. janu�r 1-j�t�l. A programoz� matematikus �s k�s�bb a programtervez� informatikus BSc szak k�pz�si felt�teleinek l�trehoz�sa �s elind�t�sa a PTE TTK-n (szakfelel�sk�nt is). T�bb m�s informatikai szak akkredit�l�sa �s elind�t�sa - egy�ttm�k�dve a t�bbi kari int�zettel. Az informatika oktat�shoz �s korszer� term�szettudom�nyi k�pz�shez sz�ks�ges informatikai laborat�riumi eszk�zb�zis megteremt�se region�lis Phare t�k�rp�ly�zattal (projektmenedzserk�nt) �s m�s informatikai eszk�zp�ly�zatokkal.


Kutat�si tev�kenys�g
Az egyetem elv�gz�se ut�n (1971) el�sz�r id�soranal�zis, valamint megfelel� sz�m�t�g�pes programcsomag kifejleszt�se �s szimul�ci�s vizsg�latok, sztochasztikus differenci�legyenletnek eleget tev� folyamatok paramet�rbecsl�si probl�m�i, majd az aspirant�ra kezdet�ig (1976) mintegy k�t �ven �t sz�m�t�g�pes inform�ci�s rendszerek tervez�se �s kifejleszt�se. Aspirant�ra alatt (Moszkvai �llami Egyetem, 1977-79) t�megkiszolg�l�si rendszerek stabilit�si probl�m�inak vizsg�lata. (Kandid�tusi �rtekez�s v�d�se 1979-ben). Az aspirant�ra ut�ni kutat�si t�m�k: t�megkiszolg�l�si rendszerek elm�lete, sz�m�t�g�pek hat�konys�gvizsg�lata, nemline�ris rendszerek identifik�ci�ja, haszonj�rm�vek dinamikus terhel�sanal�zise, v�letlen szimmetrikus f�ggv�nyekre vonatkoz� hat�reloszl�s t�telek (MTA doktori �rtekez�s v�d�se 1995-ben ebb�l a t�m�b�l).
Alkalmaz�sorient�lt kutat�sok (1986 ut�n - a kor�bbiakon k�v�l): agrometeorol�gi�val, meteorol�giai id�sorokkal �sszef�gg� statisztikai, modellez�si �s szimul�ci�s k�rd�sek vizsg�lata, szimul�ci�s szoftver k�sz�t�se; h�er�m�vek input-output folyamatainak sztochasztikus modellez�se; v�letlen hib�val terhelt vas�ti p�lya modellez�si k�rd�sei; biol�giai kutat�sok (statisztikus �kol�gi�ban abundancia modellek, diverzit�si indexek vizsg�lata).


Nemzetk�zi tudom�nyos (szakmai) �letben val� r�szv�tel:
Tudom�nyos cikkek b�r�l�sa, konferenci�k szervez�s�ben val� r�szv�tel, International Biometric Society tagja.


Hazai tudom�nyos k�z�letben val� r�szv�tel:
MTA Oper�ci�kutat�si Bizotts�g (1999-t�l tag, 2005-t�l eln�k), MTA III. Oszt�ly Doktori Bizotts�g (1999-t�l tag), MTA Biomatematikai-Biometriai Bizotts�g (1999-t�l tag), BME K�zleked�sm�rn�ki Kar 2 Doktori Tan�csa �s Habilit�ci�s Bizotts�ga (1999-t�l tag), Neumann J�nos Sz�m�t�g�ptudom�nyi T�rsas�g, Magyar M�rn�kakad�mia, Magyar Oper�ci�kutat�si T�rsas�g.


Szakmai elismer�s:
2000-2003 Sz�chenyi Professzori �szt�nd�j


Az ut�bbi �t �v legfontosabb p�ly�zatai:
az elm�lt �vekben t�mavezet�k�nt t�bb OTKA, FKFP �s NKFP p�ly�zat vezet�se.